Az Országos Erdészeti Egyesület jogsegélyszolgálatot működtet az erdőgazdálkodásban dolgozók jogi ügyeinek képviselete érdekében. A honlapon megtalálható jogsegélyszolgálat segítségével teheti fel kérdését és küldheti el észrevételeit, javaslatait az erdészet jogi ügyeivel kapcsolatosan. Az alábbiakban rövid beszámolót teszünk közzé az eddigi ügyekről és az aktualitásokról.

A jogsegélyszolgálathoz a megkeresések nagyobb részben telefonon, ezen kívül levélben, e-mailen és személyesen történtek, az alábbi jogi ügyekben:

• Megbízott erdőgazdálkodó elszámolási kötelezettsége

• Erdőterület értékelése

• Vadászati jog bérleti díja

• Vadászterület kialakítása

• Erdőbirtokossági társulat adóügy

• Vízgazdálkodási hozzájárulás erdőterület után

• Erdőbirtokossági társulat működésének jogszerűsége

• Erdei úthasználat:és erdőterület megközelítése

• Erdőbirtokossági társulat földtulajdon szerzésének megszűnése

• Erdőgazdálkodási, adózási útmutató

Az utóbbi időben a megkeresések zöme a megbízotti erdőgazdálkodás szabályaival kapcsolatos. E megkeresések részben panasz jellegűek, lényegében azt tartalmazzák, hogy a megbízott nem számol el az erdőgazdálkodás eredményéről a tulajdonosok felé. E tárgykörben, pedig egész oldalas újságcikk jelent meg a Jogász válaszol c. rovatban az Erdészeti Lapok 2005. szeptemberi számában.

A negatív jelenség az alábbi fő okokra vezethető vissza:

- a szervezeti forma viszonylagos kötetlensége

- a főhatóság és az egyes megyei hatóságok egységesnek nem mondható jogalkalmazási gyakorlata

- a tételes jogi szabályozást kisebb mértékben az Evt. nagyobb részt a Ptk tartalmazza

- a jogviszony lényeges elemeit az egyes szerződéseknek kellene tartalmazniuk

- az esetleges jogsérelem csak polgári peres úton orvosolható

A megkeresések általában az ország erdősültebb megyéiből érkeznek, legnagyobb számban azonban Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből. A jogsegélyszolgálat a kérdéseket megválaszolta, többségében olyan módon, ahogy a beadványok érkeztek. Esetenként problémát jelentett, hogy a levélben érkező megkereséseken nem került feltűntetésre telefonszám, emiatt nem volt lehetőség az ügyben egyéb lényeges körülmények tisztázására.

A jogsegélyszolgálat részben a beadványokból megismert ügyek tapasztalatait is felhasználva, időközönként cikkeket jelentetett meg a Jogász válaszol c. rovatban az Erdészeti Lapok hasábjain.

A jogsegélyszolgálat működése óta megjelent szakcikkek a következő témaköröket tartalmazták:

• Jogsegélyszolgálat bemutatkozása

• Megbízott erdőgazdálkodó elszámolási kötelezettsége

• Kiválás az erdőbirtokossági társulatból

• Közigazgatási eljárás új szabályai

• Termőföld felajánlása az államnak

• Vadászterületek kialakítása, földtulajdonosi közösség

Az eddigiek azt mutatják, hogy a megkeresésekből a jövőben is átlagosan kéthavi gyakorisággal szűrhetőek le olyan általánosítható tapasztalatok, amelyeknek a szaklapban történő közzététele hasznos lehet.

A jogász válaszol: Erdőterület megközelítése - úthasználat

A jogsegélyszolgálathoz címzett megkeresés szerint a jogvita lényege a következő:

Az egyik erdőbirtokossági társulat területe vélhetően nem csatlakozik közvetlenül közúthoz. A közúthoz vezető földút kb 600 m hosszban más személy tulajdonában lévő területen van, aki sorompóval megakadályozza az átjárást, és a fa elszállítását, annak ellenére, hogy az erdőtömbből már hosszú idő óta erre szállítják a fát.

A mezőgazdasági, erdőgazdálkodási területek megközelítését szolgáló utak, vagy közutak, vagy magánutak. A közutakat mindenki jogosult használni, aki ezt akadályozza szabálysértést követ el. Egyébként a kárpótlási és részarány kiadási eljárások során a volt termelőszövetkezeti külterületi utakat a települési önkormányzatoknak kellett átadni, így azok, ahol ez megtörtént, ott közutakká váltak.

A PTK 167. § szerint, ha valamely föld nincs összekötve megfelelően közúttal, a szomszédok kötelesek tűrni, hogy a jogosult földjeiken átjárjon (törvényi szolgalom). Ez azt jelenti, hogy van egy telek (földrészlet) amelynek a mindenkori tulajdonosai vagy birtokosai (uralkodó telek) jogosultak átjárni a szomszédos, közúttal csatlakozó telken, vagy telkeken (szolgáló telek). A jog mindig az ingatlanokhoz tapad. Vita esetén a bíróság állapítja meg a szolgalmat.

Ugyancsak a bíróság állapíthatja meg a szolgalmi jog alapításának ellenértékét. Az úthasználat vonatkozhat gépjárművekre is. A szolgalmi jog az ingatlan-nyilvántartásba is bejegyezhető. A szolgalmi jog keletkezhet elbirtoklás útján is. Elbirtoklással szerzi meg a telki szolgalmat az ingatlan birtokosa, ha a másik ingatlan használata ellen annak birtokosa tíz éven át nem tiltakozott. A birtokos birtoklási idejéhez az előző birtokos birtoklási idejét is hozzászámíthatja.

Más a helyzet, amennyiben a kérdéses út erdészeti magánútnak minősül. Az Evt. megkülönböztet állandó és nem állandó jellegű erdészeti magánutat. Azt, hogy egy területrész útnak minősül-e, az ingatlan-nyilvántartás azt pedig, hogy erdei magánútnak minősül-e az üzemterv és a körzeti erdőterv dönti el. Az erdészeti magánút esetén nincs szükség szolgalmi jog alapítására. Az Evt. 78. § (3) szerint az erdőgazdálkodó vagy megbízottja kizárólag erdőgazdálkodási tevékenység folytatásához más tulajdonában lévő erdészeti magánutat is igénybe vehet. Ez esetben az erdészeti magánút tulajdonosa (kezelője) csak a kárának és költségének megtérítését követelheti.

Amennyiben az erdészeti magánút tulajdonosa e fenti szabályokat megszegi (pl.: nem járult hozzá az út igénybevételéhez) ellene birtokvédelmi eljárás kezdeményezhető a területileg illetékes jegyzőnél.

A hatóság határozatában foglaltakat nem teljesítés esetén a hatóságnak kell végrehajtani.

Veszprém, 2007. február 7.

Dr. Derzsenyi Tibor

jogsegélyszolgálat vezető