A tavaszi és nyári időszakban a napi híradások rendszeresen adnak hírt kisebb-nagyobb erdő- és vegetációtüzekről. Az erdőtűz által nem csak a faállomány, hanem a teljes erdei életközösség veszélyeztetett. A tűz pusztítását követően – annak típusától és mértékétől függően – az erdei ökoszisztéma csak hosszú idő alatt képes regenerálódni.

Az erdőtüzek miatt sokszor kell autópályákat, főutakat lezárni, de a tüzek lakott területeket, tanyákat is veszélyeztetnek. Az erdőben kialakuló koronatüzek nemcsak a teljes növényzetet semmisítik meg (fákat, cserjéket, lágyszárúakat), hanem sok élőlény sem tud elmenekülni a tűz elől.

Hazánkban két kiemelt kockázatú időszak van az erdő és vegetációtüzek szempontjából. Az első közvetlenül a hóolvadás után kezdődik és lombfakadásig, a növényzet kizöldüléséig tart. Ezek, az úgynevezett tavaszi tüzek fordulnak elő leggyakrabban.Habár a tűz használata a mezőgazdaságban elvesztette korábbi funkcióját, több régióban továbbra is része a gazdálkodásnak a kora tavaszi rét- és tarlóégetés. Sajnos a gondatlanul meggyújtott és nem kellően felügyelt tűz könnyen átterjed a környező erdőkre, értékes természeti területekre is. A tűz tovaterjedését segíti, hogy a vegetáció még nem zöldült ki, és az előző évről nagy mennyiségű elszáradt lágyszárú növényzet, illetve lomb található a területen. A vékony, néhány centiméter vastag növényi részek akár hideg, csapadékmentes időben is pár nap alatt kiszáradnak, és könnyen lángra lobbannak.

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a lángokat már egy közepes erősségű, váltakozó irányú szél is továbbviheti a szomszédos gyep és erdőterületekre.Megemlítendő, hogy általában az Észak-Magyarországi régióban (Pest, Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Nógrád megyék) keletkezik a tavaszi tüzek 40-45%-a, ami ezen országrész kiemelt veszélyeztetettségét jelzi.

A második kiemelt tűzkockázatú időszak júliustól-augusztus végéig tart. A száraz nyári hónapokban főleg az alföldi fenyvesek vannak kitéve az erdőtűz pusztításának.A két kiemelten tűzveszélyes időszakban keletkezik az erdő- és vegetációtüzek 70-75%-a.

A hazai erdőkben az ún. felszíni tüzek a jellemzőek, mikor is az erdő talaján levő avar, egyéb elhalt növényi részek, illetve kisebb méretű cserjék kapnak lángra. Ezek nagy intenzitású égés esetén koronatűzzé fejlődhetnek. A koronatüzek többnyire fenyőerdőben keletkeznek, jellemzően az alföldi fenyvesekben.

Hazánkban a klimatikus viszonyok és a vegetáció összetétel miatt az erdőtüzek természetes úton való keletkezése nem jellemző – arányuk 1% alatti. A tüzek többsége emberi gondatlanság vagy szándékosság következménye.Közvetett módon a változó klimatikus viszonyok is hatással vannak az erdőtüzekre. Egyrészt megnő a tűzveszélyes időszakok hossza, másrészt a keletkező erdőtüzek sokkal intenzívebben égnek, nehezebb őket eloltani. Tekintettel arra, hogy a tüzek 99 százalékát mi emberek okozzuk, az erdőtűz és vegetációtűz elleni legjobb védekezés az odafigyelés.

Eldobni ? 1 másodperc Eloltani ? 100 óra Helyreállítani ? 100 év

Az országos tűzgyújtási tilalom elrendelése ide kattintva olvasható.

Az erdőtűz kockázat jelentősen függ az időjárási viszonyoktól. Szélsőséges időjárás esetén az erdészeti hatóság tűzgyújtási, illetve látogatási tilalmat rendelhet el egyes erdőterületekre. Tűzgyújtási tilalom idején a kijelölt tűzrakó helyeken sem szabad tüzet rakni!

• • Erdőben csak a kijelölt helyen gyújts tüzet
  • Gondosan oltasd el a tüzet, használj hozzá vizet, vagy legalább 5 centiméter földet máskülönben a szél visszagyújtja
  • Igyekezz a kertedben is csak akkora tüzet rakni, amiből a szél nem tud elvinni izzó zsarátnokokat
  • Tartsd be a tűzgyújtási tilalom szabályait
  • Soha ne hagyd a szabadtéri tüzet őrizetlenül

Forrás:MgSzH Erdészeti Igazgatóság