150 éves az Erdészeti Lapok - jubileumi kiadvány     Erdők a világban, Európában, Magyarországon - különszám

Erdőgazdálkodás a Darányi Ignác Tervben                 Wagner Károly Erdészeti Szakkönyvtár

Wagner Károly élete                                                         Kálnoki Dr. Bedő Albert élete

Az Országos Erdészeti Egyesület Székháza

A címlap képre kattintva letölthető a "150 éves az Erdészeti Lapok - erdészszakmánk másfél évszázados közlönye" - című jubileumi OEE kiadvány.A Lapok történetét bemutató ünnepi füzetet Dr. Sárvári János könyvtárunk őre szerkesztette, Prof.Dr. Oroszi Sándor és Keresztesi Béla tanulmányainak felhasználásával.

Az alábbi címlapképre kattintva töltheti le az Országos Erdészeti Egyesület gondozásában megjelent, "Erdők a világban, Európában és Magyarországon" címmel publikált Erdészeti Lapok tematikus különszámot, melyet hazánk legrégebbi folyamatosan megjelenő agrár szakfolyóiratának 150 éves jubileumához kapcsolódóan és a 2011. évi ENSZ Erdők Nemzetközi Éve alkalmából adott közre az Egyesület.

A címlapképre kattintva letölthető az Erdészeti Lapok 2012 decemberi számának "Erdőgazdálkodás a Darányi Ignác Tervben" című melléklete. A Darányi Ignác Terv a Nemzeti Vidékstratégia 2012-2020 végrehajtási programja. A stratégia négy átfogó területen: az agrárgazdaságban,az élelmiszertermelésben, a vidékfejlesztésben és a környezetvédelemben határozza meg a legfontosabb tennivalókat. A legtöbb erdõgazdálkodással kapcsolatos téma a vidékfejlesztési fejezetben jelenik meg. A tájékoztató kiadványunk a Darányi Ignác Terv legfontosabb erdészeti vonatkozásait foglalja össze.

A lenti címlapképre kattintva tölthető le a Wagner Károly Erdészeti Szakkönyvtár című leporelló, mely az Országos Erdészeti Egyesület ma is működő, látogatókat, olvasókat fogadó, jelentős szakmai és kulturális értékű kiadványokat és kortörténeti egyedi dokumentumokat őrző, műemlékjellegű könyvtárának történetét és működését mutatja be.

j

Az alábbi címlapképre kattintva a Wagner Károly élete című egyesületi kiadványunkat töltheti le. Szakkönyvtárunk névadója a XIX. században a magyar erdészeti szaknyelv megteremtésének úttörő szakembere, az Egyesület 150 éves folyóiratának, az Erdészeti Lapoknak megalapítója, első szerkesztője és kiadója volt. A Selmecbányai Bányászati és Erdészeti Akadémia tanáraként ő dolgozta ki az első magyar nyelvű erdészeti szakoktatás teljes dokumentációját és az Egyesület második alelnökeként sokat tett az OEE működésének megteremetéséért.

A lenti címlapképre kattintva Kálnoki Dr. Bedő Albert élete című egyesületi kiadványunkat töltheti le. A független magyar erdészeti kultúra megteremtésében és a magyar nyelvű és tartalmú erdészettudomány (szakoktatás, szakirodalom, szaksajtó) létrehozásában oroszlánrészt vállaló, 1866 decemeber 9-én megalapított Országos Erdészeti Egyesület első titkára, majd első alelnöke volt. 1872-1899 között az Erdészeti Lapok szerkesztője. Elévülhetetlen szakmai érdemeket szerzett az 1879. évi erdőtörvény megalkotásában és végrehajtásában, valamint az állami erdészképzés alapainak megteremtésében. Jelentős szerepe volt az egyesületi adakozásból felépített budapesti Alkotmány utcai OEE Székház létrejöttében. 1885-től az MTA levelező tagja és a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára. Az OEE Tiszteletbeli Tagja és Tiszteletbeli Elnöke volt. Róla nevezték el az 1957. november 4-én alapított első OEE emlékérmet. Az emlékérem az évtizedek alatt az erdészeti szakma által legnagyobbra értékelt kitüntetéssé vált.

Az alábbi címlapképre kattintva töltheti le Az Országos Erdészeti Egyesület Székháza című egyesületi kiadványunkat. Az Országos Erdészeti Egyesület a magyar erdészek legrégebbi és a mai napig is legnagyobb súllyal bíró szakmai érdekképviselete, amelynek hosszú, több mint 150 éves történelmét végigkíséri az erdészet szakmai hagyományainak, kultúrájának, irodalmának fejlesztése és őrzése. Az 1851-ben alapított Magyar Erdész Egylet 1866-os Magyar Erdész Egyletté, később Országos Erdészeti Egyesületté átalakulását követően Pozsonyból Pestre költözött és itt vetődött föl Tisza Lajos egyesületi elnök, Szeged újjáépítője vezetésével egy önálló székház építésének gondolata. Ez a gondolat 1886. augusztus 12-én öltött testet, amikor az Országos Erdészeti Egyesület birtokba vette az Országház közelében az Alkotmány és a Honvéd utca sarkán felépült három emeletes, sajátszerű stílusban épült palotáját, amely egyesületi forrásokból és adományokból létesült.

(A pdf. állományok hibátlan megjelenítéshez az Adobe Acrobat Reader legfrissebb verziójának használata szükséges, mely a szövegkapcsolóra kattintva érhető el.)