HÓFOGÓ ERDŐSÁVOK

Dr. Nagy Dániel

A hófúvások ellen védő erdősávok területe, – az 1960-as években telepített 35 000 hektárról - napjainkra felére csökkent. A területcsökkenés oka az útpályák szélesedése, a hófogó erdősávok kiritkulása, letermelése, majd azok felújításának elmaradása. A kiritkult erdősávok nem szolgálják a hófúvás elleni védelmet, sőt a hóátfúvások kialakulásához is hozzájárulhatnak. Az erdősávok felújítása sok esetben azért maradhat el, mert azok az út tartozékaként nem minősülnek erdőnek, így az erdészeti hatóság nem tudja megkövetelni a felújítást, holott kiemelkedően fontos védelmi szerepük nyilvánvaló.

Az újonnan létesített autópályák és főközlekedési utak mentén a hófogó erdősávok telepítésére már jóval nagyobb gondot fordítanak, mint eddig, azonban az alacsonyabb rendű közutak mellett ezen erdősávok, fasorok területe tovább fogyatkozik, így nem véletlen, hogy ezekről a helyekről kapunk híreket folyton hófúvások kialakulásáról.

A hófogó erdősávok elsődleges célja értelemszerűen a hófúvások kialakulásának megelőzése, ami az úttól mért megfelelő védőtávolság betartásával és a megfelelő hófogó állományszerkezet kialakításával és fenntartásával érhető el. A hófogó erdősávok tervezésének és létrehozásának alapvető célja a havat szállító szél sebességének csökkentése. A hófogó erdősáv előtti és az azt követő hólerakó zónákban az összegyűjtött hó mennyiségét úgy lehet tovább növelni, ha az erdősáv közelében további vonalas fásítások (sövény, fasor) létesülnek, azaz többlépcsős védőhatás érvényesül. Hófogó erdősáv alkalmazása esetén annak széle a forgalmi sáv szélétől legalább 7-10 méter kell, hogy legyen, de legfeljebb a 20 méteres oldaltávolság indokolt. A veszélyes irányú szélnek kitett oldalon két cserjesorból, majd két-három fasorból, és a védett oldalon egy cserjesorból álló, 5-6 méter széles erdősáv alkalmazása már elegendő védelmet biztosít. Az ennél szélesebb erdősáv – védelmi szerepén túl – már fatermesztési célt is szolgálhat, amely a telepítés és az erdősáv későbbi megújításának költségeihez is hozzájárulhat. Nem szabad továbbá elfelejteni, hogy ezek az erdősávok fontos élőhelyként is szolgálnak nagyon sok állat, főleg madarak és apróbb emlősök számára is.

Amennyiben a hófogó erdősávok fenntartásáról folyamatosan gondoskodnak, a leghatékonyabb biológiai megoldásnak minősülnek a hófúvások elleni védekezésben. Segítségükkel nemcsak a hótól elzárt települések számát, vagy a hóeltakarításra áldozott összegeket lehet csökkenteni, de vegetációs időszakban is nagy szolgálatot tesznek a légszennyezés, így elsősorban, a por- és zajhatás csökkentésével, valamint üdítő, a táj arculatát is meghatározó látványosságnak számítanak. A hófogó erdősávok telepítését követően már 1-2 éven belül jelentkezik pozitív hatásuk, így azok mielőbbi szisztematikus újratelepítését szükséges megkezdeni.