OEE Erdőhasználati Szakosztály
Elnök: Váradi József
E-mail:varadi.jozsef[kukac]bakonyerdo[pont]hu
Titkár: Schrem Gábor
E-mail: schrem[pont]gabor[kukac]mecsekerdo[pont]hu
2019. január 22-i rendezvény előadásainak anyagai (letölthető pdf)
Váradi József: A terv és végrehajtás bejelentések 2018 évi változásai és jelenlegi megoldása az állami erdőgazdálkodók gyakorlatában.
Szabó Tibor József: EUTR gyakorlati alkalmazása, végrehajtás bejelentés a magán erdőgazdálkodók szemszögéből
Nagy-Bozsoky Péter: 2018. évi fahasználati tevékenység végrehajtásának lejelentése
Dr. Nagy Dániel: Az EUTR ellenőrzések általános tapasztalatai és az erdőtörvény vonatkozó rendelkezéseinek legutóbbi változásai.
OEE Erdőhasználati Szakosztálya
Története, tevékenysége, céljai
Előzmények:
Az OEE elnöksége 1964. decemberi ülésén megvitatta évi munkatervét, értékelte az egyesületi munkát, és meghatározta főbb céljait. A központi bizottságok és a szakosztályok munkájának meghatározásakor célul tűzte ki a gyakorlati szakembereket érdeklő és az erdőgazdálkodás fejlesztését szolgáló kérdések megvitatását a szakmai továbbképzés tervszerűbbé tételével, tanulmányutak szervezésével, a sajátos táji szakkérdések kidolgozásával. Bizottságot hozott létre az erdőgazdálkodás műszaki fejlesztési kérdéseinek megfogalmazására és a szakosztályok közötti együttműködés koordinálására. A működő szakosztályok mellett szükségesnek látták, hogy az erdőhasználat kérdéseivel foglalkozó önálló szakosztályt hozzanak létre melynek vezetésével Sitkey Jánost bízták meg.
A szakosztály célja:
A szakosztály a megalakulásakor kitűzött célokat ma is magáénak vallja, a több évtizedes története alatt a hangsúlyok változtak, de alapvetően az alábbi témakörök köré csoportosultak.
- lehetőséget kell adni az erdőhasználattal foglalkozó szakembereknek a a saját szakterületén szerzett tapasztalatok átadására, befogadására
- megismerni a magyarországi erdőgazdasági tájakra jellemző gazdálkodást
- elősegíteni a bevált fakitermelési technológiák megismerését, elterjesztését, javaslatot tenni a fejlesztésére
- megismerni az erdőhasználat termékeit feldolgozó ipar működését, fejlesztési lehetőségeit az ágazat lehetőségeinek bővítése érdekében
- megismerni, és a gazdálkodásban figyelembe venni a környezet (természeti- és társadalmi) igényeit
- áttekinteni az erdőhasználat személyi jellegű igényeit, kölcsönös javaslatokkal segíteni a szakmai oktatást a szakmunkásképzéstől az egyetemi oktatásig.
- megismerni és hasznosítani a külföldi tapasztalatokat, együttműködni a hasonló tevékenységű szervezetekkel
A szakosztály tevékenysége:
Munkánkat az évek során kialakult gyakorlat szerint szakosztályülések keretében tartjuk.. Évente két három ülés alkalmával, elsősorban terepi tanulmányutakat szervezünk, ahol a helyi szakemberek mutatják be munkájukat, osztják meg tapasztalataikat, s közös gondolkodásra késztetik a résztvevőket. Gyakran dolgoztunk együtt az OEE többi szakosztályával, hisz az erdőhasználat jellegénél fogva az erdőgazdálkodás minden területét érinti, minden ágával kölcsönhatásban van.
Az emberöltőnyi időszakban rendezett számos szakosztályülés részletes ismertetésére természetesen nincs lehetőségünk, így csak ízelítőt tudunk adni a változatos programokról:
Gyakori téma volt az erdőhasználat aktuális helyzete és távlati lehetőségeinek megtárgyalása. Az adott kornak megfelelően az ötéves tervek koncepciójának kidolgozására több szakosztályülést is szenteltek pl. 1973, 1977., 1979. években. Ennek keretében megvitattuk a készülő erdőtörvény kérdéseit 1973-ban..
A szakosztályülések keretében legtöbbször a fakitermelési technológiák és gépesítési lehetőségek kerültek megtárgyalásra. A téma jellegéből adódóan többször tartottunk együttes ülést a gépesítési szakosztállyal. A teljesség igénye nélkül megemlíthetjük az 1973. évi rendezvényünket Sopronból, ahol a fahasználati munkák géprendszereivel, primer fafeldolgozási munkák géprendszerével, erdészeti gépek karbantartásának, javításának helyzetével foglalkoztunk. 1978-ban a Nyugamagyarországi Fagazdasági Kombinát területén a VALMET alapgépes véghasználati és gyérítési munkarendszert tanulmányoztuk.. 1979-ben a Zalai Efag-nál ismerkedhettünk az ÖSA gépsor hatékonyságával és gazdaságosságával a fenyő termelésekben, a Kisalföldi EFAG-nál a nyár véghasználatok korszerű munkarendszerével. 1985-ben a nevelővágások korszerű géprendszereit tekintettük meg Szekszárdon, keménylombos állományok gépesítési helyzetét, kiemelten a nevelővágásokra a Balatonfelvidéken. Az utóbbi években is több ülésen foglalkoztunk a gépesítés helyzetével, 1995-ben Sopronban, 2006-ban a Pilisben a kötélpályás közelítéssel, mint az erdőművelési, környezetvédelmi és gazdaságossági szempontokat is kielégítő rendszerekkel találkoztunk. 2004-be vágásterületi vékonyfa hasznosításának új lehetőségeit ismerhettük meg tehergépjárműre szerelt kötegelőgépet. 2006-ban és 2009-ben a forgalmazók ismertették korszerű kihordó szerelvényeiket, csörlős traktoraikat és mobil aprítógépeiket terepi bemutatóval egybekötve a Mecsekerdő Zrt. És a SEFAG Zrt. területén. Többször szerveztünk tanulmányutat a KWF és az AUSTROFOMA szakmai kiállításaira. A számítógépek terepi használatával már 1990-ben Visegrádi ülésünkön foglalkoztunk.
Az erdészeti gépgyártás helyzetét 1986-ban a szentendrei Erdészeti Gépgyárnál tanulmányoztuk.
A 60-as 70-es években az elsődleges faipar fejlesztése volt többször is napirenden. 1968-ban a fagyártmánytermelés vertikális fejlesztésének lehetőségeit vizsgáltuk, 1975-ben a fafeldolgozás termékszerkezetével foglalkoztunk. A faipar tanulmányozása során megismerkedhettünk 1976-ban a Zalahalápi üzemmel, 1977-ben Miskolcon élező tanfolyam megszervezésében segédkeztünk, 78-ban a fejlesztés alatt álló lenti fafeldolgozó üzemben tettünk látogatást, 1984-ben a Csurgói fafeldolgozó üzemben jártunk. Az elmúlt évtizedben is foglalkoztunk az elsődleges faipar problémáival, a táji erdőgazdálkodás keretében helyi fűrészüzemeket látogattunk pl. a Vértes Zrt területén.
A fűrészipar mellett az utóbbi években az energiaipari felhasználás is előtérbe került, több szakosztályülésünk témáját adta. Voltunk a kazincbarcikai és a vértesi xxx hőerőműben, többször is foglalkoztunk az energiafa jellegű termékek termelésének és szállításának szervezésével.
A mellékhaszonvételek sem maradtak ki a szakosztályülések témakörei közül. 1980-ban a Erdei Termék Vállalat zalaegerszegi üzemvezetőségének segítségével megtartott rendezvényen az erdő komplex hasznosításának igénye csendült ki.
„Minden rendezvényünket tő mellett tartjuk. Bekapcsolva a munkába a helyi szakembergárdát, az alkalmazott technikát és az azt működtető E M B E R T ! " Dr Andor József, tiszteletbeli örökös szakosztályelnökünk szavai tartalmazzák azon követelményt, hogy munkánk során ne csak a technikai kérdésekkel foglalkozzunk, hanem az azt működtető emberrel is. A kezdeti időktől kezdve fontos volt számunkra az oktatás helyzete, több ülésünkön foglalkoztunk vele. 1972-ben „A szakmunkás- és betanított munkás-képzés a fahasználati és fafeldolgozási ágazatokban„, 1975-ben „A fiatal szakemberek lehetőségei és feladatai címmel. 1989-ben a Soproni Erdészeti és Faipari Egyetemen az erdőművelés és a fahasználat oktatása és a gyakorlati végrehajtás összhangjának elősegítése érdekében sikeresen kértük az Erdőhasználati Tanszék újra önállóvá válását. Az utóbbi években – 2002-ben és 2008-ban is áttekintettük a fahasználat középszintű és felsőfokú oktatásának kérdéseit Sopronban.
A hatvanas-hetvenes évek során, felismerve a versenyben lévő lehetőségeket, a szakosztály aktív szervezője volt a fakitermelők országos és nemzetközi versenyeinek.
Az erdőhasználati szakosztály, mint az erdőgazdálkodással foglalkozó legszorosabb kapcsolatot az erdőművelési szakosztállyal tartja. Hagyományaink szerint évente legalább egyszer közös szakosztályülést tartunk.1981-ben az erdőművelés és a fahasználat érdekeinek egyeztetése címén tárgyaltuk meg közös feladatainkat. Az üléseken a táji erdőgazdálkodás megismerése mellett mindig az aktuális erdőgazdálkodási problémák megismerésére és megoldására törekszünk. Így foglakoztunk a nyolcvanas években a tölgypusztulás erdőművelési fahasználati, hozamszabályozási és fahasznosítási kérdéseivel a Borsodi Efag területén 1988-ban, a szúkárosítások felszámolásával 1994-ben Sopronban, 2009-ben az őrségben. Az utóbbi években gyakorlatilag az ország majd teljes területén jártunk közösen. Megismerhettük a Mátra, Mecsek, Vértes és Zala domb- és hegyvidéki gazdálkodása mellett az alföldi, kisalföldi nyártermesztést, a korszerű erdőfelújítás – szálalás, szálalóvágás stb. – módszereit is több tájegységben. Természetvédelmi területek fahasználatával 1996-ban a Kaszó Erdőgazdasági Rt. Területén ismerkedtünk.
A szakosztály a kezdeti időktől kezdve többször foglakozott a nem állami tulajdonú erdőkben gazdálkodók erdőhasználati tevékenységével. A rendszerváltás előtt a termelőszövetkezeti gazdálkodás megismerését, fakitermelésének és fafeldolgozásának fejlesztését , az állami erdő és fafeldolgozó gazdaságokkal történő kooperáció lehetőségeit 1974, 1978 és 1982-ben is vizsgáltuk.
A rendszerváltáskor kialakuló magánerdő gazdálkodás fakitermelési technológiáinak kérdéseit 1994-ben Sopronban, a lehetőségeit és gyakorlatát 1995-ben az Őrségben vizsgáltuk. 2000-ben az Alföldön az Erdőszöv Rt meghívására egy nagy magán erdőgazdálkodó tevékenységét, 2002-ben Somogyban Motz&tsa integrátori munkáját és gazdálkodását tanulmányozhattuk.
Az előbb említett szakosztályok mellett többel is találtunk közös témát, közös rendezvényeink sok tanulsággal szolgáltak.
Az erdőfeltárási szakosztállyal 1975-ben az ötéves terv fejlesztési programját vitattuk meg, 2005-ben a Börzsönyben ismerkedtünk az erdőfeltárás aktuális kérdéseivel.
A kereskedelmi szakosztállyal együtt tárgyaltuk meg a furfurolapríték termelésének és értékesítésének kérdéseit 1980-ban, a fakitermelés, fafeldolgozás, fakereskedelem aktuális helyzetét 1997-ben a SEFAG Rt.-vendégeként, valamint 2002-ben a fa energiaipari felhasználhatóságának helyzetéről és lehetőségeiről hallgattunk közösen előadásokat.
Találtunk alkalmat a mindannyiunkat érintő kérdések megbeszélésére a gazdasági - (1977,1980) és az erdőrendezési szakosztályokkal is (1976. Az erdőhasználat és a z üzemterv-készítés kapcsolatának kérdései)
Az 1990-es évek végétől, a rendszerváltást követő lehetőségeket meglátva Dr Pethő József szakosztályelnökünk célul tűzte ki a szomszéd országok erdőgazdálkodásának megismerését. A határközeli hazai szakosztályüléseket követően, a helyi erdőgazdálkodók jó szomszédi viszonyainak köszönhetően az utóbbi években többször jártunk Szlovéniában (2003,2009) és Ausztriában (1994,1998) , ismerkedhettünk a szlovák (2000-ben), horvát (2001-ben) és kárpátaljai (2005-ben) kollégák munkájával.
A terepi ülések során nem csak az erdőgazdálkodási táj megismerését tartottuk fontosnak, hanem az egyéb, természeti és kulturális értékek megtekintését is. Felejthetetlen élményt jelentett mindannyiunknak - a teljesség igénye nélkül - a nyírbátori gótikus templom, a munkácsi vár, a pityerszeri skanzen, a lendvai szőlőhegy megismerése.
Az elmúlt évtizedekben a szakosztály vezetését az alábbiak látták el:
Elnökök: Sitkey János, Dr Andor József, Ormos Balázs, Dr Pethő József, Garamszegi István, Nemes Zoltán
Titkárok: Bartucz Ferenc, Dr Pethő József, Ormos Balázs, Gólya János, Zambó Péter, Nemes Zoltán, Baksa Gábor
Dr. Andor József több cikluson keresztül vezette eredményesen a szakosztályt, ezért 1990 – ben a tagság örökös tiszteletbeli elnökké választotta.
Dr Andor József 1979-ben, Dr Pethő József 2002-ben szakmai és egyesületi munkájuk elismeréseként Bedő Albert díjat vehettek át.
Az Erdőhasználati Szakaosztály az elkövetkező időben is elkötelezetten törekszik arra, hogy az érdeklődő tagok folyamatosan megismerkedjenek a szakma újdonságaival, legjobb szakmai tudásukkal a folyamatok irányítói legyenek. Az elkövetkezendő nemzedékek előtt emelt fővel állhassunk, és büszkék legyünk az általunk kezelt erdőkre, melyeket „fenntartható módon”, gazdaságosan, kezeltük az erdőket, és kielégítettük a társadalom közjóléti és faanyag igényeit is.
2010. január
Nemes Zoltán
szakosztályelnök
