2019. 06. 20. Ma Rafael, Dina névnapja van. Pontos idő: 17:25
Bokor Rezső vitéz Dr.

Bokor Rezső Dr. vitéz
(Sopron, 1898. máj. 30. – Sopron, 1959. márc. 17.)

Erdőmérnök, erdész-talajbiológus, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa, az Erdészeti Kutató Intézet vezetője, főerdőtanácsos, az Erdészeti Tudományos Intézet osztályvezetője

Rövid életrajz:


Bokor RezsőA soproni Bánya- és Erdőmérnöki Főiskolán erdőmérnöki oklevelét 1924-ben vette át (ma az OEE Könyvtára őrzi).  A Göttingeni Egyetemen növényfiziológiából bölcsészdoktori oklevelet kapott (1928), a magyarországi szikes és homokos talajok bakteriológiája tárgykörből magántanári képesítést szerzett (1935), majd elnyerte a mezőgazdasági tudományok kandidátusa címet (addigi tevékenységéért, 1952).
A soproni Bánya- és Erdőmérnöki Főiskola Növénytani Tanszék tanársegéde (1923–1927), főiskolai adjunktusa (1927–1935) és magántanára (1935-től), az Erdőhasználattani és Fatechnológiai Tanszéken tanszékvezető-helyettes (1935–1938), rendes tanára (1938– 1944), egyúttal a fűrésztelepek tervezése (1935-től) és az erdészeti géptan előadó tanára (1938-tól). A soproni Erdészeti Kutató Intézet vezetője (főerdőtanácsosi rangban, 1947–1949), a budapesti Erdészeti Tudományos Intézet (ERTI) Erdőművelési Osztályának vezetője (1949–1951), majd az ERTI-ben, az általa szervezett budakeszi Biológiai Osztály (1951–1953), ill. az újabb átszervezés után az abból alakult budakeszi, ill. soproni Talajbiológiai Laboratórium vezetője (1953–1959). Országos hatáskörű minisztériumi és bírósági faanyagvédelmi szakértő (1930–1949). Tevékenyen működött az OEE különböző bizottságaiban.
A magyarországi talajmikrobiológiai kutatások elindítójaként tudományos pályafutásának kezdetén elsősorban a gyökérgümő- baktériumok szerepét vizsgálta az akác fejlődésében, majd kidolgozta az akácmagvak gyökérgümőbaktérium-tenyészetekkel való oltásának módszerét. Vizsgálta az erdei fák, elsősorban az erdeifenyő, ill. a nyár gyökérvégeiken élő gombafajok szimbiózisát. Jelentős eredményeket ért el a fásításra kerülő alföldi szikes és homokos talajok biológiai módszerekkel történő javítása terén. Meghatározta az épületi faanyagok felületi kezelésének leghatékonyabb módszerét.

Főbb művei:


Rügy- és Lomblevél-határozója (1932–1933) a magyarországi botanikai szakirodalom klasszikus kézikönyvei.

Emlékhelyek (kopjafa, emléktábla, síremlék):

Bokor Rezső  sírja Sopronban található.



<< vissza

Június 4-én búcsúztatják prof. dr. Kosztka Miklóst

Június 4-én búcsúztatják prof. dr. Kosztka Miklóst | 2019-05-28

Hivatalos gyászjelentés


Az Év Erdésze 2019. verseny az ÉSZAKERDŐ Zrt-nél

Az Év Erdésze 2019. verseny az ÉSZAKERDŐ Zrt-nél | 2019-05-28

A Bódvavölgyi Erdészeti Igazgatóság kerületvezető erdésze nyerte a szakmai megmérettetést


Ökológiailag egyre stabilabb erdők jönnek létre hazánkban

Ökológiailag egyre stabilabb erdők jönnek létre hazánkban | 2019-06-20

A szakemberek védik az őshonos fákat az invazív fajokkal szemben


Minden fa új értéket teremt

Minden fa új értéket teremt | 2019-06-20

Interjú a Mi erdőnk magazinban Zambó Péter államtitkárral


A kocsányos tölgy megóvása a határmenti térségben

A kocsányos tölgy megóvása a határmenti térségben | 2019-06-19

Oak protection - A Mecsekerdő Zrt. és a Horvát Állami Erdők Nasice-i Erdőgazdaság együttműködése


Imperial22 futárszolgálat