Feistmantel Rudolf
(Ottakring, 1805. júl. 22. – Bécs, 1871. febr. 7.)
Lovag, osztrák erdőhivatali mérnök, bányatanácsos, a selmecbányai Erdészeti Tanintézet erdészettan tanára, az Ungarischer Forstverein megalapítója, annak tiszteletbeli tagja.
Rövid életrajz:
Feistmantel Rudolf a máriabrunni Erdészeti Tanintézetben szerzett erdőmérnöki diplomát. 1835-ben nevezték ki bányatanácsosnak s egyszersmind erdészeti tanárnak Selmecbányára, ahol ilyen minőségében 1848-ig működött Wilckens Henrik Dávid méltó utódaként.
1837-ben memorandumot dolgozott ki az osztrák és magyar állami erdők ésszerű szervezetéről, melyben az erdészeti szaktudást kiemelt fontosságúnak tartotta. Kidolgozta az 1852. évi osztrák erdőtörvényt, amely 1878-ig Magyarországra is érvényes volt. Feistmantel 1854-ben megjelentetett fatermési tábláit a hazai gyakorlat hosszú évtizedeken át alkalmazta. Az erdőrendezés tanárának történt kinevezése után (1835–1847) hamarosan megjelent négykötetes nagy összefoglaló erdészettana. A tanrend szerint az erdőrendezést a kurzus utolsó (harmadik) évében adta elő. Könyvében az erdészeti igazgatástant két fejezetre bontja: 1. erdőrendezéstanra és 2. erdészeti üzemtanra. Munkássága korszakalkotó jelentőségű, tanítása révén a hazai szakemberek megismerték az akkor legkorszerűbb erdőrendezést. A kincstári erdőknek a XIX. század derekáról fennmaradt üzemtervei arról tanúskodnak, hogy a hazai erdőrendezésünk jól profitált Feistmantel előadásaiból. Vezetése alatt kapott az Erdészeti Tanintézet botanikus kertet Kisiblyén, továbbá új épületet és értékes gyűjteményeket.
Fesitmantel Rudolf nevéhez fűződik az Osztrák Birodalmi Erdészeti Egyesület és a Magyar Erdészegylet (Ungarischer Forstverien) megalakulása 1851-ben.
Az osztrák pénzügyminisztérium nyugalmazott osztályfőnökeként halt meg Bécsben.
Főbb művei:
Die Forstwirtschaft nach ihrem ganze Umfange und mit besonderer Rücksicht auf die österreichischen Staaten. Bécs. 1835-38.
Emlékhelyek (kopjafa, emléktábla, síremlék):
Feistmantel Rudolf sírhelyét nem ismerjük.
