"Szeressük hazánkat, nemzetünket és szakunkat hűséggel,
egyetértéssel és összetartással."
Bedő Albert 1911

Országos Erdészeti Egyesület

Jenei Jankó Sándor

Jenei Jankó Sándor
(Vasvár, 1866. febr. 28.–  Vönöck, 1923. máj. 14.)

 

Erdőmérnök, szakíró, főiskolai tanár, a Selmecbányai Akadémia Geodéziai tanszékének létrehozója, a tanintézmény Magyarországra való  átköltözésének egyik megszervezője és lebonyolítója, majd Sopronban az Akadémia rektora

Rövid életrajz:

Jankó Sándor1866. február 28-án született Vasváron. 1886-ban iratkozott be a selmeci akadémia erdészeti szakára, ahol négy éven keresztül kitűnő eredményt ért el.
Erdészeti tevékenységét a lugosi kerületi erdőigazgatóságnál kezdte, majd a zalaegerszegi erdőhivatalhoz került, de rövid idő múlva már a Földművelésügyi Minisztérium Erdőrendezési Ügyosztályának építészeti referense. 1895-ben jelent meg az „Erdészeti Lapok”-ban első publikációja: „Körszelvényes útkanyar kitűzése szögtükörrel”.
1901-ben főerdésszé nevezték ki, 1906-ban pedig egyidejűleg erdőtanácsosként a selmecbányai akadémia erdészeti földmérés professzora lett. A geodéziai tanszék létrehozása és korszerű kiépítése szinte kizárólag az ő erőfeszítéseinek köszönhető. A századforduló időszaka a földi és légi fotogrammetria kifejlődésének hőskora volt. Jenei Jankó Sándor számos tanulmányt publikált az „Erdészeti Lapok”, a „Kataszteri Közlöny”, valamint a „Köztelek” hasábjain és tehetséges tanítványai segítségével elmélyült az új tudományos területen. Az első világháború idején a hadvezetés is felfigyelt a gyors tájékoztatást nyújtó lehetőségre, ezért felszólították e tárgykör kézikönyvének elkészítésére. Az 1917-ben megjelent „Fotogrammetria” c. könyv e témában az első magyar nyelvű összefoglaló alkotás és egyben az első magyar nyelvű fotogrammetriai tankönyv is. Kutatásainak legismertebb területét a háromszögelési hálózat hibaelméletének témaköre alkotta, de az erdészeti szállítóberendezések komplex szemléletű (műszaki-gazdasági-erdészeti) vizsgálata terén is alapművet publikált.
Életében igazi törés jelentett az 1918-1919 évek fordulója az I. világháború háború befejezésének időszaka, amikor a főiskolát Sopronba menekítették. A trianoni katasztrófa miatt a Selmecről menekülő akadémia átköltöztetésében jelentős szerepet játszott. A Sopronba letelepedett akadémia tanácsa Jenei Jankó Sándort rektornak választotta. Két évig töltötte be a felelősségteljes tisztséget, de a túlfeszített, rendszeresen éjszakába nyúló munka következtében 1922-ben agyvérzést kapott, 1923. május 14-én a Vas megyei Vönöckön hunyt el.

 Főbb művei:

A csúsztató utak. Bp. 1912. 42 p. Erdészeti szállítási eszközök és berendezések. Selmecbánya, 1913. 264 p. Vadpatak szabályozás. Selmecbánya, 1916. 235 p.
Fotogrammetria. Pozsony, 1917. 78 p. Erdészeti szállítóberendezések. I. rész. Mesterséges pályák. Sopron, 1920. 235 p. Erdészeti földméréstan. II. rész. Gyakorlati mérés. Sopron, 1921. 330 p. Erdészeti földméréstan. I. rész. Műszertan. Sopron, 1922. 240 p.

Emlékhelyek (kopjafa, emléktábla, síremlék):

Szobra (Kutas László alkotása) a Nyugat-Magyarországi Egyetem Botanikus kertjében, az A épület mellett található.

2013-ban Jankó Sándor díjat is alapítottak az Erdőmérnöki Karon, a geomatika, az erdőfeltárás és a vízgazdálkodás területén jó tanulmányi eredményt elért, szociálisan hátrányos helyzetű hallgatók jutalmazására.


Vönöckön temették el. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság 2007. március 21-i ülésén a Nemzeti Sírkert részévé nyilvánította.