Hazánkban tavaly 3,2 millió tonna biomasszát használtak fel energetikai célra, amelyből 123,4 ezer tonna volt az import – derül ki a NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI) felméréséből. A kutatóintézethez beérkezett információk alapján 2019-ben 26 működő és 7 nem működő erőmű és fűtőmű volt hazánkban, ahol a biomasszát energetikai célra hasznosították.
Biogázüzemek esetén ez a szám 35 működő és 8 nem üzemelő volt. A nem működő erőművek, fűtőművek esetén azért állt a termelés, mert leállították a kazánokat a drága alapanyagok, illetve az enyhe tél miatt. Volt olyan cég, ahol garanciális javításokat kezdtek három éve a kazánoknál, azonban a javítások utáni egyezkedés elhúzódott, így előreláthatólag 2020-ban indulhat újra a termelés. Előfordult az is, hogy elindult a felszámolás a vállalkozásnál és értékesítették, vagy szeretnék értékesíteni a kazánokat.
A biogázüzemekben került biomassza mennyiségnek több mint felét két régióban használták fel, ebből Dél-Magyarország 26 százalékkal és Észak-Alföld 26,7 százalékkal részesedett. A tavaly adatot szolgáltató üzemek információi alapján Közép-Magyarország 4,2, míg Észak-Magyarországon mindössze 1,5 százalékos részarányt képviselt. Az erőművekben, fűtőművekben 2019 évben felhasznált összes biomassza mennyiségéből jelentős részaránnyal (75,4 százalék) két régió Közép-Dunántúl és Dél-Dunántúl bírt. Az erőművekben, fűtőművekben felhasznált alapanyagok mindössze 1,2 százalékán három régió osztozott.
A Magyarországon lévő biomassza-alapanyagokat felhasználó erőművek és fűtőművek 2019-ben 48,2 százalékba faaprítékot használtak fel energiatermelésükhöz, ez több mint egymillió tonnát jelentett. A felhasználásból az apríték (erdei apríték, fűrészpor, kéreg) után a tűzifa (hengeres, kuglizott, rönk) 14,9 százalékkal, a napraforgóhéj és gabonaszalma közel azonos mértékben 7,7 és 7,3 százalékkal részesedett. Az egyéb alapanyagok 21,9 százalékot tettek ki. Ez utóbbiak közül az AKI kiemelte, hogy a mezőgazdasági termékek és papíripari hulladékok mennyisége 11,7 százalékos aránnyal járult hozzá az energiatermeléshez.
A működő és adatot szolgáltató biogázüzemek (szennyvíziszap és depóniagáz üzemek nélkül) 57,1 százaléka alapvetően mezőgazdasági állattartással foglalkozó vállalkozásoknál, vagy közvetlenül mellettük helyezkedtek el, növelve a költséghatékonyságot az alapanyagok és a tartályok távolságának minimalizálásával. A cégek 28,6 százaléka főtevékenysége szerint a villamosenergia-termelés és gázgyártás szakágazathoz volt besorolva, míg további 5 biogázüzem (14,3 százalék) egyéb szakágazatokhoz tartozott.
A biogáztermelés fő alapanyagai a mezőgazdasági termékek 56,1 százalékkal (632,3 ezer tonna), amelynek 86,9 százalékát az állati trágyák jelentették. Második legfontosabb alapanyag csoport a gáztermelés során a feldolgozóipari alapanyagok 37,7 százalékkal (435,8 ezer tonna), amelynek 11,5 százalékát a szeszipari melléktermékek tették ki 2019- ben.
Forrás: MTI, VG
Fotók: AFP, VG
Hírszerkesztő: Nagy László