Az évszakokra gondolhatunk csillagászati vagy három havonkénti, naptári értelemben, de meteorológiai szempontból nézve nem ilyen egyszerű meghatározni az egyes szezonok kezdetét és végét. Az 1952–2011-es időszakra vonatkozó elemzések szerint az északi félteke közepes szélességein a telek rövidültek, a nyarak hosszabbodtak – ami a kezdetük és végük eltolódásában jelenik meg.
Szükségszerűen, az átmeneti évszakok hossza is rövidült. Hőmérsékleti küszöbértékeket vizsgálva, Magyarországon leginkább a nyár hosszabbodott. Az 1970-es évekhez képest a 2010-es évekre átlagosan már akár ~50 nappal is. A legnagyobb csökkenést az ősz szenvedte el.
Kis Anna meteorológus, az ELTE TTK Meteorológiai Tanszék munkatársa tanulmányában figyelmeztett: "Ha ilyen ütemben változtatjuk meg bolygónk éghajlatát, akkor 2100-ra az északi féltekén féléves nyarak várhatóak, míg a teleknek valószínűsíthetően be kell majd érniük csupán két hónappal."
A másfélfok.hu csapatának legújabb cikke rávilágít arra, hogy az évszakok hosszának változása nem intézhető el annyival, hogy kevesebbet síelünk, de többet nyaralunk: az ökológia rendszer szerkezete sérül, amit például a gyakoribb fagykárokon, a vándormadarak számának csökkenésén, vagy éppen új, invazív fajok – köztük például új kórokozókat is terjesztő szúnyogfajok – megjelenésén keresztül is láthatunk
Forrás: OMSZ, Másfékfok.hu
Fotók: Kis Anna; Adatbázis: Meteorológiai Adattár, OMSZ
Hírszerkesztő: Nagy László