"Szeressük hazánkat, nemzetünket és szakunkat hűséggel,
egyetértéssel és összetartással."
Bedő Albert 1911

Országos Erdészeti Egyesület

Az Armillaria nemzetség szisztematikus vizsgálata erdeinkben

Az Armillaria nemzetség szisztematikus vizsgálata erdeinkben

Az Armillaria (tuskógomba) fajok világszerte súlyos erdőpusztulásokat és fakárosítást okoznak, veszélyeztetve ezzel számos faalapú ágazat működését. A Nyugat-magyarországi Egyetem konzorciumi partnereivel közösen, a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretében összesen 676 millió forint értékű, vissza nem térítendő támogatást nyert el, melyet világszinten elsőként nagy volumenű szisztematikus kutatásra fordítanak a témában.

A GINOP-2.3.2-15 „Stratégiai K+F műhelyek kiválósága” pályázati konstrukció keretein belül „Az erdészeti kártevő Armillaria (tuskógomba) nemzetség patológiájának és a biológiai védekezés lehetőségeinek vizsgálata” című projekt megvalósításához nyert támogatást 2017 és 2020 közötti időszakra a Nyugat-magyarországi Egyetem, mint konzorciumvezető. A projektben konzorciumi partnerként vesz részt a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kara, valamint a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Kutatóközpontja.

Az Armillaria fajok az erdők természetes talajlakó társalkotói, egyes telepeik a Föld felszínének legnagyobb és leghosszabb életkorú szárazföldi élőlényei. Bizonyos fajaik a legsúlyosabb erdőkárosító gombák közé tartoznak és jelentős erdőpusztulásokat okoznak: megtámadják és elpusztítják az ellenállóképességükben gyengült fákat, majd a gazdanövény elhalása után teljesen lebontják a fa szöveteit. Az egyes erdészeti területeken létrejövő tömeges fapusztulásnak komoly gazdasági hatásai is vannak: az értékes rönkalapanyag akár jelentős része is energetikai célú faanyaggá degradálódik, ami egyrészt gazdasági veszteséget jelent az erdőgazdaságok számára, ráadásul a kieső további feldolgozási tevékenységek (fafeldolgozó ipar, bútoripar, épületasztalos ipar) munkahelyteremtő képessége is csökken. Emellett az Armillaria fajok súlyos problémákat jelentenek hazánkban a gyümölcsfa- és dióültetvényeken, valamint szőlősökben is, jelentős károkat okozva a mezőgazdaságnak.

A vegyszeres védekezés számos kedvezőtlen hatással jár, ezért egyre nagyobb igény mutatkozik környezetbarát, biológiai védekezési módszerek iránt. A projektben részt vevő kutatók az Armillaria fajok károkozó hatásának felmérését, genetikai sajátságaik vizsgálatát, és egy biológiai védekezésen alapuló, hatékony erdővédelmi stratégia kidolgozását tűzték ki célul.

A projekt során az Armillaria nemzetség világszinten első, nagy volumenű szisztematikus vizsgálata valósul meg, mely mérföldkövet jelenthet a jövőbeli kutatások számára, a kialakítandó erdészeti mikrobiális bioinformatikai kiválósági központ pedig nemzetközi szinten is az Armillaria kutatások centrumává válhat.

A kutatások eredményeként megnyílik az út egy, az Armillaria fajok kártételének kivédésére irányuló, biológiai védekezésen alapuló, hatékony erdővédelmi stratégia alkalmazása előtt, illetve lehetőség nyílik termékfejlesztési együttműködések kialakítására hazai kis- és középvállalkozásokkal, az eredmények ugyanis hosszú távon környezetbarát termékek/technológiák piaci megjelenéséhez vezethetnek. A kutatások eredményeit hazai és nemzetközi folyóiratokban is publikálják, beépítik az oktatásba, de a fiatal kutatóknak is lehetőséget biztosítanak tudományos fokozatszerzésére a kutatásokba történő bekapcsolódással.

A konzorciumról: A konzorciumvezető Nyugat-magyarországi Egyetem a hazai erdészeti kutatások egyik meghatározó központja, soproni campusán 2012-ben jött létre a modern infrastruktúrával felszerelt Természeti Erőforrások Kutató Központ, melynek részeként 2017-ben megalakult az Erdészeti Mikrobiális Genomika Kutatócsoport (EMGK). A Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kara (TTIK) 1921-ben kezdte meg működését, Mikrobiológiai Tanszéke számos hazai és nemzetközi kutatásban vett részt az elmúlt években. A projektben konzorciumi partnerként részt vevő Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Kutatóközpontja a nemzetközileg elismert magyar élettudományi kutatások meghatározó intézménye, a kutatott témák a molekuláris és sejtbiológia számos területét felölelik. A projekt keretében a Nyugat-magyarországi Egyetem 270, a Szegedi Tudományegyetem 260, míg az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontja 146 millió forint értékben részesül támogatásban a 2017-2020 közötti időszakban.

Forrás: NymE Sajtóközlemény

Fotók: first-nature.com

Hírszerkesztő: Túri János