Hazánk erdeinek egyik gyakori lakója a dámszarvas. A dámvadak barcogása, azaz párzása október elején kezdődött el, és egyes területeken egészen november közepéig eltart. Ebben az időszakban lehet elejteni a legszebb és a legnagyobb agancsú állatokat. A magyarországi bikák a nemzetközi trófearangsorban is előkelő helyen állnak, így nem csoda, hogy vonzzák a külföldi vendégeket.
Az október eleje óta tartó dámbikaidény ugyan még nem ért véget, de a kiváló állománnyal büszkélkedő Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt. már most az elmúlt évek egyik legerősebb vadászidényének nevezi a 2017–2018-ast – mondta el lapunknak Földvári Attila, az Országos Magyar Vadászkamara (OMVK) főmunkatársa. Összesített eredményekről azonban még korai beszélni, hiszen a „golyóra érett” dámbikákat november végéig lehet még vadászni hazánk erdeiben.
Érdeklődésünkre hozzátette, hogy a magyar dámvadak a nemzetközi mezőnyben is kiemelkedők. A hivatalos trófearanglistán az elmúlt évtizedek ötven legnagyobb dámtrófeája közül több mint húsz hazánkban került terítékre. A dobogó első és második fokán két gúthi óriás áll.
A legjobb agancsot viselő bikák hazánkban két állami erdőgazdaság, a Nyírerdő Zrt. Gúthi Erdészete és a tolnai Gyulaj Zrt. területén élnek, ezt a vonatkozó statisztikát összeállító Országos Vadgazdálkodási Adattár (OVA) anyagai is mutatják – folytatta Földvári. Ma Magyarországon csaknem harmincötezer dámszarvas él.
Erről a fajról érdemes tudni, hogy a nyitott, parkosabb területeket kedveli, illetve a lombos erdőket is szereti. Érdekesség, hogy a dámszarvas valaha olyan egzotikus helyeken is elterjedt volt, mint Etiópia. Erről több, majdnem ezeréves barlangrajz is tanúskodik, de a faj mára teljesen kihalt az afrikai országban. Hazánkban viszont nőtt a dámvadállomány létszáma az elmúlt évtizedekben, és ez elsősorban nem az éghajlatváltozásnak köszönhető. Az erdősítés, valamint a mezőgazdasági struktúra jelentős változása a fő ok. A nagytáblás művelés teret hódított hazánkban, ami kedvez a nagyvadfajoknak, köztük a dámnak – hangsúlyozta az OMVK munkatársa.
Talán a trófealistán elfoglalt előkelő helyeknek is köszönhető, hogy Magyarországot gyakran látogatják külföldi vadászok. Leggyakrabban Németországból és Ausztriából jönnek Magyarországra vadászni, de a tengerentúli vendégek sem ritkák. Évente 20-25 ezer külföldi vadász fordul meg hazánkban, jellemzően szeptembertől februárig tart a látogatásuk. Az OVA tavalyi idényre vonatkozó statisztikái szerint a külföldi vadászvendégek a nagyvadak közül őzből lőttek a legtöbbet.
Ennek két oka lehet – magyarázta lapunknak a kamara munkatársa. Az egyik, hogy hazánkban ez a legelterjedtebb és legnagyobb számban élő nagyvadfaj. A másik pedig az, hogy a mutatós trófeát ígérő őzbakok elejtése kifejezetten olcsónak számít – legalábbis egy kapitális gím- vagy dámszarvashoz képest. Egy átlagos külföldi vadász akár több őzbakot is elejthet, míg gímből vagy dámból általában egyet-kettőt szoktak lőni.
Érdemes azonban hozzátenni, hogy a vadászat nem csupán a szenvedélyről szól. A nagyvadfajok létszámát – természetes ellenségük nem lévén – másként nem lehetne szabályozni.
Forrás: Magyar Idők
Szerző: Kiss Adorján
Fotók: Kovács Attila/MTI
Hírszerkesztő: Nagy László