Az Agrárminisztérium Erdőrendezési Főosztályának munkatársai elkészítették Magyarország erdeinek 2024. évi egészségiállapot-felmérését, a 16×16 km-es Erdővédelmi Hálózat (EVH I. szint) vonatkozásában.
Az Erdészeti Mérő- és Megfigyelő Rendszer részét képező EVH 1988 óta szolgáltat éves adatokat a hazai erdők egészségi állapotáról, a megfigyelt abiotikus és biotikus károkról, azoknak idő- és térbeli változásairól.
Az éves jelentés ezekről a folyamatokról többféle szempontból is átfogó képet nyújt. Csoportosítja az erdőkárokat károsított rész szerint (levélkárok, törzs- és gyökfőkárok), valamint számba veszi a főbb károkozókat is (rovarok, gombák, vad, abiotikus károk stb.). A főbb fafajcsoportok egészségi állapota szintén bemutatásra kerül. A jelentés mindezeket az eredményeket tágabb idő- és térbeli kontextusba helyezve is értékeli.
Bár a 2022. évi aszály után a csapadékos 2023. évben pozitív változások történtek, hosszú távon az erdőkárok mértéke és kiterjedése egyre inkább növekvő trendet mutat. A 2024-es évben újfent jelentkezett egy hosszabb aszályos periódus, feltételezhető, hogy nagyrészt ennek okán ismételten egészségi állapot romlás következett be az előző évhez képest.
A teljes jelentés (38 oldal, pdf) letölthető a honlapunkról.
Összegzés
A múlt század ’80-as éveiben már megfigyelték és felismerték azokat a kedvezőtlen hatásokat, melyek következtében az európai erdők egészségi állapotában szignifikáns romlás jelentkezett. Az intenzív kutatás és az országhatáron átnyúló összefogás keretében több olyan nemzetközi együttműködési program jött létre, melyeknek szerepe az erdők állapotának összehangolt monitoringjában, illetve a klímaváltozás elleni védekezés ben a mai napig jelentős.
A hazai erdők egészségi állapota európai viszonylatban átlagosnak tekinthető, ugyanakkor az utóbbi években az összesített erdőkárok mértéke és területe is növekvő trendet mutatott. Erdeink egészségi állapotát döntően az időjárási viszonyok (aszály, fagy, szél) és egyes biotikus károsítók (rovar-, gombakórokozók) befolyásolták, de nem jelentéktelen a vadállomány által okozott, illetve az erdőhasználatból, erdőművelésből közvetlenül adódó károsítások hatása sem.
Az Erdészeti Mérő- és Megfigyelő Rendszeren belül kap helyet a 78 db állandó mintaponton alapuló Erdővédelmi hálózat (EVH I.), melynek vizsgálati helyein évente mérik fel az erdő állapotát, illetve annak változását, felhívva a figyelmet az esetlegesen kedvezőtlen tendenciákra. Az összegyűjtött és kiértékelt adatok alapján nyomon követhető az erdők állapotának változása, a károsítók térbeli és időbeli kiterjedése, az erdőt veszélyeztető új károsítók megjelenése, illetve előre tervezhető az egyes károsítók ellen szükséges védekezés.
Bár a 2022. évi aszály után a csapadékos 2023-as évben pozitív változások történtek, hosszú távon az erdőkárok mértéke és kiterjedése egyre inkább növekvő trendet mutat, mely az erdőgazdálkodást újabb kihívások eléállítja. A 2024-es évben újfent jelentkezett egy hosszabb aszályos periódus, ugyanakkor a fák egészségi állapota a felvételek alapján összességében jobbnak mutatkozott, mint a 2022-ben. Megjegyzendő azonban, hogy 2024-ben a terepi felvételek júliusban, vagyis az aszályos időszak első felében zajlottak, tehát elképzelhető, hogy a nyár végi értékek a 2022-es adatokhoz hasonlóan alakulnának.
A vizsgálatok eredményei szerint a változások hatásai egyre erőteljesebben jelentkeznek, néhány faj esetében ugrásszerű egészségiállapot romlást okozva. Az egyre erőteljesebben változó környezeti hatótényezők aggasztóan gyors romlást idéznek elő a hazai erdőállományokban, melynek hatásait az idősoros kimutatások is igazolják. 15 év viszonylatában az egykori 50-60%-os aránnyal szereplő tünetmentesnek mondható faegyedek mára a vizsgált területen 20% körüli részaránnyal képviseltetik magukat. Ezzel párhuzamosan a közepesen és erősen károsodott kategóriába sorolható mintafák aránya is ugrásszerűen növekszik új megoldásokat sürgetve az erdővédelem számára.
Forrás: AM Erdőrendezési Főosztály
Fotók: Nagy László/Erdészeti Lapok
Hírszerkesztő: Nagy László