Mindannyian érezzük, ahogyan változik az időjárás, s változik vele a minket körülvevő környezet, így az erdő is. De változik-e az erdész megítélése, az erdő tisztelete, szeretete az emberekben? – erről beszélgettünk az Erdők Hete programsorozat kapcsán Varga Lászlóval, a Bakonyerdő Zrt. vezérigazgatójával.
A Covid-pandémiában felértékelődött az erdők szerepe: tömegek menekültek a természetbe, olyanok is, akik korábban kerülték a rengeteget. Hogy élte ezt meg az erdő gondviselője, egy erdész?
Akkor az volt az emberek számára a legfontosabb, hogy megfelelő távolságot tudjanak tartani egymástól, és erre kiválóan alkalmas az erdei környezet, ahol el lehetett kerülni egymást, s biztonságban érezték magukat a kirándulók. Aki az erdőben jár, mindennap felfedezhet valami újat, s akár minden napszakban is új arcát mutatja az erdő – ezt akkor sok embernek lehetősége volt felismerni, megismerkedni azzal a csodás világgal, amit az erdő nyújt.
Az erdő tisztelete számunkra természetes, de kiemelt célunk, hogy a civilek is így érezzenek a természet, az élővilág iránt. Emellett nekünk, erdészeknek az is fontos, lássák, hogy a kezelésünkben lévő 63 ezer hektáron szakszerű munkát végzünk. Ez nem egy összefüggő terület, összesen 174 település határában található a vagyonkezelésünkben lévő erdő. Folyamatosan keressük a lehetőséget az erdőtelepítésre. 2019 óta több mint 150 hektár új erdőt hoztunk létre gyenge termőképességű vagy felhagyott mezőgazdasági területeken. Az elmúlt néhány évben kis mértékben növekedett olyan földterületekkel is a ránk bízott zöldvagyon, amelyet az állam adott át a vagyonkezelésünkbe, mert nem volt erdőgazdálkodója a területeknek.
Mi nemcsak szemlélői vagyunk a természetben tapasztalható változásoknak, mint például a klímaváltozásnak, hanem igyekszünk reagálni a történésekre, s olyan növénytársulásokat létrehozni és fenntartani, amelyek képesek elviselni az időjárási szélsőségeket is. Az erdészek munkája több évtizedre kihat, ezért minden döntésünket úgy kell meghoznunk, hogy annak lehetséges hatásaival is számolunk.
Nemrégiben rendeztek országos szakmai fórumot a klímaváltozás erdőket érintő hatásairól. Mi volt ennek a legfontosabb üzenete?
– A klímaváltozáshoz való alkalmazkodás az erdőgazdálkodás legfontosabb célkitűzése. A magyar erdők esetében megfelelő tudással, számos kutatási eredménnyel és gyakorlati gazdálkodási modellel rendelkezünk a klímaváltozáshoz történő alkalmazkodás elősegítése érdekében, amely a szakmai kihívások mellett egyben lehetőséget is jelent az erdőalapú gazdaság szereplői számára.
Kiemelt cél, hogy a gyakorlatban megtapasztaltakat, szakmai elképzeléseket, ötleteket a 21 állami erdészeti társaság, és a Soproni Egyetemért Alapítvány tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó TAEG Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt. megossza egymással, hol melyik fafaj képes alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez.
Az már látszik, hogy sok, a Kárpát-medencében őshonosnak tartott fafaj egyre kevésbé tud alkalmazkodni. A következő erdészgenerációknak tudatosan alakítaniuk kell az erdőket, monitoringozni, kutatni a különböző fajok viselkedését a változó környezethez.
Az erdész kiemelt feladata mindenkor az, hogy tanulmányozza az erdőben lejátszódó folyamatokat és segítse azokat. A klímaváltozás hatásai gyorsabbak, mint amit a természetes erdők követni tudnak, ezért szükség van a szakmai alapokon nyugvó beavatkozásokra. A szenzoros és műholdas monitoringrendszerektől a déli származású szaporítóanyagok felkutatásán át, az erdőkbe építendő csapadék-visszatartó megoldásokig nagyon sok működő gyakorlati megoldás van. Mi nemcsak fakitermelők vagyunk, hanem az egész erdei életközösségért felelünk – bízom benne, hogy ezt megértik és értékelik a civil erdőjárók.
Ők a klímaváltozásból mennyit észlelnek az erdőben?
– Aki nyitott szemmel jár, látja a változásokat – megjelentek korábban nem látott betegségek a fákon, károsítók, amik eddig nem voltak jelen Magyarországon. Ezekre figyelnünk kell, hiszen a fák ebből a szempontból hasonlóan reagálnak, mint ez ember: ha a védelmi rendszerük megrogy, a betegségek könnyebben legyőzik a szervezetüket. Ezért fontos az erdővédelmi jelzőrendszer, amit a kollégáink működtetnek, és amelyben gyűjtik, regisztrálják, feldolgozzák ezeket az adatokat. Az biztos, hogy az erdők képe megváltozik. Hogy miként és hogyan, azt a természet dönti el: ott dől el, melyik faj az, ami képes alkalmazkodni, melyik nem. Van elképzelésünk arról, melyek az ellenállóbb fajok, ezeket segíthetjük gyérítéssel például, de hogy valójában mit hoz a jövő, azt az élővilág változása dönti el. Az erdészek együtt élnek az erdei környezettel, összegzik a tapasztalatokat és ebből alakítanak ki szakmai álláspontot a klímaváltozás hatásaival kapcsolatban.
A laikusok kevésbé ismerik az erdészek szakmai munkájának ezt a részét. Pedig a fa mint alapanyag a legtöbb otthonban is fellelhető.
– Igen, sajnos ezt tapasztaljuk mi is. Nagy felelősséggel és gondoskodással végezzük a munkákat, így lesz ez a jövőben is. Bízunk abban, hogy egyre nyitottabb kommunikációknak, edukációs programjainknak köszönhetően az emberek jobban megismernek bennünket, munkánkat, és pozitívan értékelik azt.
Az Erdők Hete programsorozat is azzal a gondolattal indult 28 évvel ezelőtt útjára: nem az erdésztől kell félteni az erdőt, mert ő gondos gazdája annak, de tapasztalatom szerint még mindig van mit tenni a szemléletváltás terén. Amikor kitört az orosz–ukrán háború, és felértékelődött a fa mint fűtési alternatíva, számunkra természetes volt, hogy kiszolgáljuk ezt az igényt. A Bakonyerdőnek Franciavágáson van egy fűrészárugyára, ahol a feldolgozóiparnak biztosítunk alapanyagot, bútorgyártáshoz, belsőépítészethez, Zalahalápon egy parkettagyárunk – ide kerül az erdő egyik terméke, a kitermelt faanyag egy része.
Hangsúlyozzuk, hogy természetes alapanyagokból kialakított környezetben egészségesebb élni. Egyszerűen megfogalmazva: Ehhez mi szakmai tudásunkra alapozva akkor termeljük ki az alapanyagot, amikor az arra megérett, s biztosítjuk a további hasznos felhasználását.
Ez is a munkánk része. Ebből a kívülállók egy része csak annyit lát, hogy na, itt is „eltűnt” az erdő, pedig minket nemcsak a Mária Terézia óta létező erdőtörvények, hanem a szakmai felelősség is arra késztet, hogy a levágott területeken újra egészséges, a klímaváltozás hatásainak ellenálló erdőket neveljünk. A jó erdész ismeri az erdőt, ahol dolgozik, a területet, amit gondoz és segíti az ottani életközösséget.
A pandémia után is megmaradt a közérdeklődés az erdő iránt?
Azt tapasztaljuk, hogy az erdeinket egyre többen keresik fel. Az ökoturisztikai fejlesztéseink között előnyt élveznek például azok a beruházások, amelyek segítik az erdők megközelíthetőségét, biztonságos parkolóhelyek kialakításával.
Sűrűn nem szeretnénk látványosságokkal, turisztikai berendezésekkel telerakni az erdőt, inkább a meglévők fejlesztését helyezzünk előtérbe, hogy visszatérjenek, és legyen miért újra és újra felkeresniük a turistáknak. Büszkék vagyunk rá, hogy az országban az elsők között hoztuk létre erdei iskolánkat a Balaton-felvidéken, Balatoncsicsón, azóta két másik követte, Bakonybél mellett a Bakonyi Kisbetyár Erdészeti Erdei Iskola, Pápa mellett az Esterházy Erdészeti Erdei Iskola, és működik Devecser közelében a Sárosfői Alkotóház.
Részt veszünk az országos érintettségű Erdei Vándortábor és Kerékpáros Vándor programokban is. Mindegyikre nagy az érdeklődés, szinte egy nap alatt elfogynak a rendelkezésre álló helyek. Fafaragó tábor, óvodaudvar fásítása, települési pihenőhelyek kialakítása, erdei iskolás programok megtartása, adományozások, településfásítás .– ezek mind olyan tevékenységek, amelyekkel szolgáljuk a 174 települést, ahol jelen vagyunk. Bízom benne, hogy a jó együttműködés jegyében jó szívvel gondolnak ránk és az erdőre.
Forrás: veol.hu
Szerző: Forgács Bernadett
Fotók: Nyitókép: Gergál-Gombási Mónika/Bakonyerdő Zrt., Illusztrációk: Bakonyerdő Zrt., Pilisi Parkerdő Zrt., NYÍRERDŐ Zrt., Erdő-Mező Online
Hírszerkesztő: Nagy László