"Szeressük hazánkat, nemzetünket és szakunkat hűséggel,
egyetértéssel és összetartással."
Bedő Albert 1911

Országos Erdészeti Egyesület

Erdőfelújítás zajlik a györi Püspökerdőn

Erdőfelújítás zajlik a  györi Püspökerdőn
A 250–260 hektáros Püspökerdő a győriek legkedveltebb zöldövezete évente 30–35 ezer látogatóval. Két évtizede folyamatosan fejlesztik. Olvasónk érdeklődött: miért van az, hogy egyes részein halomban állnak a kivágott fák? A Kisalföld utánajárt.

– Mai sétám a Püspökerdőbe vezetett és nem tetszett, amit láttam. Nem vagyok erdőmester, kérem, hogy magyarázzák meg: miért kell kivágni ezt a rengeteg egészséges fát? Készül talán valami építkezés az erdőben? – érdeklődött olvasónk, Zsuzsa.

Limp Tibor, a Kisalföld Erdőgazdaság Zrt. Győri Erdészetének vezetője elmondta, hogy az erdők kezelését, vagyis a fakitermelést, erdőfelújítást 10 évre szóló, törvény által előírt tervek határozzák meg. Ezenfelül adott év munkáit az erdészeti hatóság felé be kell jelenteni, engedélyeztetni kell. A 3,5 hektáron elterülő, elöregedett pelyhedző nyárfaállomány kitermelését 2017-től már előírták az erdészetnek, ennek elvégzésre végül 2021-ben kértek engedélyt. Hozzátette: sürgősségi kategóriája szerint 2019-ig kellett volna a területet letermelni, de egy közeli felújítás miatt mostanra halasztódott.

A faállomány erősen túltartott, gyenge egészségi állapotú volt, több fa már balesetveszélyessé vált. A szóban forgó rész a Püspökerdő kevésbé látogatott területe, melyet ez év tavaszán az előírásnak megfelelően hímivarú, vagyis nem pelyhedző nyárral ültetünk be. A mellette fekvő, a látogatottabb részhez közelebb eső erdőrészt két éve tölggyel újítottuk fel, de a jelenleg bekerített részben növekvő fáknak kell még jó néhány év kell, mire mutatós erdővé érnek – nyilatkozta a szakember.

A történet megértéséhez érdemes tudni, hogy a Püspökerdő eredetileg őshonos, tehát tölgy, kőris, szil, nyár és fűz fajokból álló, természetes, a Szigetközre jellemző erdő volt, ám a II. világháború alatt más fűtőanyag híján tűzifának használták fel. A háború után gyors növésű, de rövid életű, 40–60 év után maguktól elpusztuló, lábon elszáradó fafajokkal, nemesnyárakkal ültették tele. Ezeknek az öreg nyárasoknak a kitermelését, cseréjét kezdték meg 15–20 éve fokozatosan, odafigyelve az erdőborítás folyamatos fenntartására.

Forrás: kisalfold.hu

Fotók: Elekné Piszkei Zsuzsa

Hírszerkesztő: Nagy László