Több ezer munkahely létrehozását eredményezné rövid, illetve középtávon, ha a 2020-ig tartó uniós költségvetési ciklusban különböző jogcímeken erdőtelepítésre, erdőfejlesztésre használható összegeket teljes egészében felhasználná hazánk.
A mintegy százötmilliárd forint a vidék Magyarországának lakosságmegtartó erejét is növelhetné. Egyebek mellett erről is tanácskoztak szerdán Jászberényben a hazai magánerdő birtokosok szövetségének, illetve az MTA Erdészeti Bizottságának tagjai.
Az akadémikusok, az erdészeti tudományok legjobb hazai szakértői aktuális feladataikról tanácskoztak, illetve aktuális problémákat vetettek fel a magánerdő-gazdálkodókkal közösen, a berényi állatkertben tartott konferencián. A Magyar Tudományos Akadémia Erdészeti Bizottsága kihelyezett ülését közösen szervezték a Magánerdő Tulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetségével, a házigazda pedig a kőteleki központú Ártéri Erdőbirtokossági Társulat volt.
Luzsi József, a Magánerdő Tulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetségének elnöke kiemelte, hogy az országban több mint kilencszázezer hektár magánerdő, ezekben pedig összességében százharmincötmillió köbméter fa van. Mindez olyan érték, amire nem csak gazdasági, hanem közjóléti, társadalmi szerepe miatt is oda kell figyelni.
A magánerdő-tulajdonosok aktuális gondjai nem az olyan dolgokból fakadnak, mint például az területükről illegálisan kivágott fák problémája. Persze kellemetlenséget jelent ez is, ugyanakkor leginkább egy olyan jogi környezetet szeretnénk megteremteni, ahol a magántulajdonnal úgy lehet gazdálkodni, hogy abból a gazdálkodó megélhet, hogy az ott dolgozó embereknek megfelelő jövedelmet tudunk biztosítani, hogy az erdő biztosítani tudja az ország faanyag szükségletét. Mindehhez szükség van a tudomány képviselőinek tanácsira, szakértelmére. Az erdőtörvény módosítására is szükség van, aminek alapját kidolgozta a négy legnagyobb erdészeti civil szervezet.
A szövetség elnöke kiemelte, hogy ha az – különböző jogcímeken – összességében mintegy százötmilliárd forintos uniós fejlesztési támogatás, amit az erdőgazdálkodásba bevonhatnak, valóban megérkezik erre a területre, akkor az több ezer vidéki munkahely megteremtését eredményezi. Olyan munkahelyek jöhetnek létre, amelyek egy-egy adott térségben élő munkavállalók alkalmazását teszik lehetővé. Az elmúlt húsz évben az országban a magántulajdonosok kettőszázezer hektár erdőt telepítettek. Ezt a trendet szeretnék a továbbiakban is megtartani, mindezt úgy, hogy abban felhasználják a tudományos szakemberek legfrissebb eredményeit, az innováció lehetőségeit.
Dr. Rédei Károly, az MTA doktora, az MTA Erdészeti Tudományos bizottságának az elnöke elmondta, tanácskozásuk legfőbb célja, hogy az erdészettudományi és az erdőgazdálkodási szakemberek még inkább megismerjék a terület napi problémáit, illetve feltérképezzék, hogy a kutatás-fejlesztés és innováció hogyan segítheti a színvonalasabb magánerdő gazdálkodást. Mindenekelőtt a termesztési technológia fejlesztése területén tudnának a tudomány képviselői segíteni a magánerdő-tulajdonosoknak a minőségi, szelektált szaporítóanyag-előállításban, a termesztési, az erdősítési technológiák kivitelezésében, megvalósításában.
A konferencia résztvevői a rendezvény második felében megtekintették Kőtelek, illetve Tiszasüly határában azokat a továbbfejlesztésre szánt magánerdőket, amelyeket genetikai értéke, rendezettsége miatt arra érdemesnek vélték a szervezők. A tudomány segítségét kérték az erdők további gondozásához az értékkitermeléséhez, a közcélok kiszolgálásához.
Forrás: szoljon.hu
Szerző: Banka Csaba
Fotók: Hazai Erdész
Hírszerkesztő: Nagy László