"Szeressük hazánkat, nemzetünket és szakunkat hűséggel,
egyetértéssel és összetartással."
Bedő Albert 1911

Országos Erdészeti Egyesület

Az erdészeti génmegőrzés jelene és jövője

Az erdészeti génmegőrzés jelene és jövője

„Az erdészeti génmegőrzés jelene és jövője” címmel, helyszíni bemutatóval egybekötött szakmai napot szervezett a Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt. és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). Az erdészeti bemutatóra a Nébih „140 éves a vetőmagvizsgálat” jubileumi programsorozatának részeként került sor június 11-én, a Lengyel-Annafürdőn található Turisztikai és Természetismereti Központban. A szakmai összejövetel célja a hazai erdőgazdálkodásban, illetve az erdészeti szaporítóanyag-gazdálkodásban alkalmazott génmegőrzési módszerek és pályázati lehetőségek megismertetése volt, amely a magyar erdőgazdálkodás jövőjét közép- és hosszú távon is befolyásolja.

A közös rendezvényen a szakma számos képviselője beszélt az ágazatban rejlő lehetőségekről. Gőbölös Péter, a Gyulaj Zrt. vezérigazgatója kiemelte: „A megváltozott környezeti feltételek mellett az erdőgazdálkodás csak úgy tud megfelelni a jelen és a jövő kihívásainak, ha sikerül felkutatni, megőrizni és céltudatosan hasznosítani a rendelkezésünkre álló természeti erőforrásokat. Ilyen ’kézenfekvő’ erőforrásaink saját erdőállományaink és a bennük előforduló őshonos fafajaink, amelyek megőrzése és hasznosítása a mindennapi gazdálkodásunkban kiemelten fontos szakmai feladat.”

A tanácskozás központi gondolata volt, hogy a magyar mezőgazdaság és erdőgazdálkodás számára a biológiai alapok jelentik a termesztés biztonságát. Dr. Bordács Sándor a Nébih osztályvezetője hangsúlyozta: „A magas színvonalú növénytermesztés alapját jelentő genetikai anyagok megőrzése, a növényfajták állami elismerése, a megfelelő minőségű vetőmag, vegetatív szaporító-alapanyag, illetve ültetési anyag előállítása és felhasználása, valamint a korszerű szaporítóanyag használat alapvető nemzetgazdasági érdek.”

A nap folyamán a Nébih munkatársai mutatták be a hazai őshonos tölgyfajok génmegőrzési módszereit (in situ és ex situ megőrzési módok), valamint a helyi szelekciós nemesítési program eredményeként kialakított szaporítóanyag-forrásokat. A mintegy 70 résztvevő megismerkedhetett a kocsánytalan tölgy és az olasz molyhos tölgy génmegőrzésében elért eredményekkel. Gál László erdőművelési és közjóléti ágazatvezető kiemelte: „A klímaváltozás negatív hatásainak csökkentésében fontos szerepet kaphatnak az eddig kevésbé ismert, az állományokban most is jelenlévő – de szaporítóanyag előállításra nem használt – hazai szárazságtűrő fafajaink. A ’Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan’ szlogent szem előtt tartva kutattuk fel az őshonos olasz molyhos tölgy előfordulásokat és tervezzük hasznosítani azok szaporítóanyagát az erdőgazdaságnál.”

A délután folyamán a jelenlévők a Gyulaj Zrt. Hőgyészi Erdészetének területén végzett, csaknem két évtizedes munka eredményeivel ismerkedtek. Felkeresték az erdőgazdaság legértékesebb kocsánytalan tölgy genotípusait tartalmazó magtermelő állományt és a 15 éve telepített magtermesztő ültetvényt. Lengyel határában megtekintették az egyik in situ erdészeti génrezervátum területnek kiválasztott olasz molyhos tölgy állományt és a benne feltérképezett törzsfákat, továbbá a helyi genotípusok ex situ megőrzéséhez szükséges növényanyag előállítását a csibráki csemetekertben.

Forrás: NÉBIH

Fotók: NÉBIH

Hírszerkesztő: Nagy László