Múlt héten az Európai Unió Bizottsága egy átfogó klímavédelmi javaslatcsomagot, és ahhoz is kapcsolódva egy 2030-ig szóló új uniós erdészeti stratégia javaslatot fogadott el és tett közzé.
A kihirdetett stratégiai dokumentum hat érdemi fejezetből áll.
1. Az erdők társadalmi-gazdasági funkcióinak támogatása a vidéki területek virágzása és a fenntartható erdőalapú biogazdaság fellendítése érdekében.
A bevezető fejezet az erdészeti stratégiák szokványos kérdéseit, az erdők és az erdőgazdálkodást érintő kihívásokat és elvárásokat, valamint az azokra adott megoldási lehetőségeket és ágazati törekvéseket igyekszik számba venni, de már ebben a fejezetben is hangsúlyos szerepet kap a fent hivatkozott két kiemelt uniós környezeti cél.
A meghatározott főbb célok:
az erdei faanyag fenntartható hasznosítása, elsősorban hosszú élettartamú fatermékek formájában, egyre kisebb részben pedig energetikai alapanyagként;
az erdőgazdálkodás korlátozások következtében kimaradó hozamainak pótlási lehetőségei az erdő egyéb szolgáltatásainak (például melléktermékek, ökoturizmus) fejlesztésével;
az erdőtulajdonosok, erdőgazdálkodók és az erdészek felkészítése az új elvárásoknak megfelelő erdőgazdálkodásra.
A tervezett uniós intézkedések:
az építési termékek felülvizsgálatának részeként szabványos, szilárd és átlátható módszertan meghatározását a faipari termékek és egyéb építőanyagok éghajlati előnyeinek számszerűsítésére,
a KAP részeként a jó gyakorlatok terjesztését tudásátadás útján, többek között a környezeti célokat szolgáló erdészeti támogatások megfelelő igénybevétele érdekében is,
a „Natura 2000” besorolás védjegyként történő erősítése a nem faalapú erdészeti termékek és szolgáltatások fejlesztése érdekében,
a környezeti célokat a gazdaság egészére kiterjesztő törekvéseket megtestesítő uniós szabályozás (az úgynevezett taxonómia szabályozás) kiegészítését az erdészetre és a bioenergiára vonatkozó technikai átvilágítási kritériumokkal,
új szövetség létrehozását a turisztikai szakemberek és az erdészek között,
annak elősegítését, hogy a tagállamok élethosszig tartó programokat és tanácsadási rendszert hozzanak létre az erdészek számára, és az oktatást és képzést a mai realitások kihívásaihoz és igényeihez igazítsák.
2. Az EU erdeinek védelme, helyreállítása és bővítése az éghajlatváltozás elleni küzdelem, a biológiai sokféleség csökkenésének visszafordítása és az ellenálló erdei ökoszisztémák biztosítása érdekében
Ez a fejezet már kifejezetten a két kiemelt környezeti célkitűzés erdőgazdálkodási összefüggéseit tárgyalja.
A meghatározott főbb célok:
az unió területén megmaradt elsődleges és öreg erdők fokozott védelme;
az erdők helyreállításának, az erdőgazdálkodás fenntarthatóságának megerősítése az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és az erdők ellenálló képessége érdekében;
a biológiai sokféleség szempontjainak érvényesítése az erdők felújítása és telepítése során;
pénzügyi ösztönzők az erdőtulajdonosok és erdőgazdálkodók számára az uniós erdők mennyiségének és minőségének javítására.
A tervezett uniós intézkedések:
2021 végéig egy jogilag kötelező erejű eszköz kialakítását az ökoszisztémák helyreállítására, beleértve az erdei ökoszisztémákat is,
2021 végéig iránymutatások kidolgozását a szigorú védelem meghatározására, beleértve az elsődleges és öreg erdők meghatározását, feltérképezését, nyomon követését és szigorú védelmét,
további mutatók, valamint a fenntartható erdőgazdálkodásra vonatkozó küszöbértékek vagy tartományok meghatározását, amelyeket be kell illeszteni az erdőtervezésre és az erdőgazdálkodás ellenőrzésére vonatkozó jogszabályokba,
iránymutatások kidolgozását a biodiverzitást támogató erdősítésekre és helyreállításra vonatkozóan,
a természetközeli erdőgazdálkodási gyakorlatok meghatározását, és azok alkalmazására vonatkozó iránymutatások kidolgozását, valamint egy új természetközeli erdőgazdálkodási tanúsítási rendszer kritériumainak kidolgozását,
az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és az azzal szembeni ellenálló képesség terén bevált gyakorlatokról való tudásátadás elősegítését,
az erdészeti szaporítóanyagról szóló rendelet felülvizsgálatát és kiegészítését a jövőbeli éghajlati viszonyoknak megfelelő erdészeti szaporítóanyag elérhetőségét és terjesztését elősegítő intézkedésekkel,
az erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó támogatások előmozdítását a KAP-ban az európai Green Deal célkitűzéseivel összhangban,
2021 novemberéig technikai iránymutatás nyújtását az ökoszisztémaszolgáltatások fizetési rendszerének fejlesztésével kapcsolatban,
az erdőkkel kapcsolatos javadalmazási rendszerek előmozdítását a szén-dioxid-gazdálkodásra vonatkozó cselekvési tervben, amelyet 2021 végéig kell elfogadni,
tanulmány készítését a közpénzek erdészek általi felhasználására vonatkozóan, hogy jobban meg lehessen határozni a szakpolitika további fejlesztési útvonalait,
a jelenlegi uniós jogszabályok és az állami támogatásokról szóló iránymutatások által támasztott lehetséges akadályok azonosítását és kezelését a közérdekű szolgáltatások megfelelő állami támogatásának biztosítása érdekében.
3. Stratégiai erdő monitoring, jelentéstétel és adatgyűjtés
A fejezetben a Bizottság a stratégiában foglaltak teljesülése érdekében azt javasolja, hogy az abban meghatározott célok megfelelően épüljenek be a tagállami tervezésbe és ellenőrzésbe.
A tervezett uniós intézkedések:
az uniós erdőmegfigyelési, -jelentéstételi és -adatgyűjtési rendszerről szóló új uniós jogszabálytervezet összeállítását az erdőkre vonatkozó harmonizált uniós megfigyelési, adatgyűjtési és jelentéstételi rendszer biztosítása érdekében,
az európai erdészeti információs rendszer részeként az éghajlati hatások és az erdőkben előforduló egyéb természetes vagy emberi károk, zavarok nyomon követésének megerősítését,
rendszeres jelentések és összefoglalók közzétételét az uniós erdőkről egy szélesebb körű európai erdészeti tudományi partnerség támogatásával,
közös kutatóközpont felállítása révén kialakít egy európai erdőgazdálkodási tudományos partnerséget a távérzékelésen és a legújabb kutatási eredményeken alapuló új mutatók kidolgozásának támogatása céljából.
4. Kutatási és innovációs program az erdőkkel kapcsolatos ismeretek bővítése érdekében
A stratégia az előbbiekben meghatározott célok teljesülésével összefüggésben jelentős kutatási, innovációs és tájékoztatási tevékenységet irányoz elő, amely elsősorban az erdészeti ágazat szereplőinek felkészítését szolgálja az előttük álló kihívásokra és elvárásokra.
A tervezett uniós intézkedések:
"A jövő erdeinek megtervezése" kutatási és innovációs ütemterv kidolgozását együtt a tagállamokkal és az érdekltekkel,
az erdőhelyreállítási stratégiák tényeken alapuló tervezésének és végrehajtásának támogatását a társadalom bevonásával, valamint a különböző ökológiai és társadalmi-gazdasági körülmények, többek között az erdei talajok talajegészségével kapcsolatban tervezett kutatási és innovációs célok figyelembevételével,
az erdészetre vonatkozó uniós kutatási és innovációs együttműködések fokozását,
polgári tudományos program kidolgozását az erdők biológiai sokféleségére vonatkozóan, nevezetesen a polgárok és a civil társadalom bevonása az erdők biológiai sokféleségének megfigyelésébe.
5. Befogadó és koherens uniós erdészeti irányítási keretrendszer
A Bizottság olyan uniós erdészeti irányítási rendszert javasol, amely elősegíti az összhang megteremtését a fenntartható és éghajlatváltozást célzó európai gazdaság által megkövetelt különböző funkciók között, és amely lehetővé teszi, hogy a tagállamok, az erdőtulajdonosok és -gazdálkodók, az ipar, a tudományos élet és a civil társadalom az átfedő struktúrák elkerülése mellett megvitathassa az erdészeti politikával kapcsolatos kérdéseket.
6. A meglévő uniós vívmányok végrehajtásának és alkalmazásának fokozása
A Bizottság szükségesnek tartja, hogy az erdőket és az erdőgazdálkodást érintően fontos korábbi uniós környezeti szabályozásoknak (pl. élőhelyvédelmi irányelv, madárvédelmi irányelv, a környezeti felelősségről szóló irányelv, a környezeti bűnözésről szóló irányelv, a stratégiai hatásvizsgálatról szóló irányelv, a környezeti hatásvizsgálatról szóló irányelv, a környezeti információkhoz való nyilvános hozzáférésről szóló irányelv, az uniós fa- és fatermékpiaci rendelet, valamint a civil társadalom megfelelésfigyelő szerepének erősítése) nagyobb érvényt kell szerezni.
Az új uniós erdészeti stratégia melléklete ütemtervet határoz meg továbbá az európai zöld megállapodásban előrejelzett uniós erdőtelepítési program (3 milliárd fa 2030-ig) végrehajtására vonatkozóan.
Az Agrárminisztérium a 2021. július 13-án „Magyarország kész megvédeni a fenntartható erdőgazdálkodás érdekeit” címmel megjelent közleményében jelezte, hogy Ausztria kezdeményezésére korábban 11 európai uniós tagállam – köztük Magyarország – levelet küldött Frans Timmermansnak az Európai Bizottsági alelnökének, hogy haladéktalanul vizsgálja felül az EU készülő erdészeti stratégiájának tervezetét, mivel az EU korábbi erdészeti stratégiái és az Európai Erdők Miniszteri Konferenciáin elfogadott határozatokkal ellentétben a fenntartható és többcélú erdőgazdálkodás feladatait kizárólag a biodiverzitás megőrzésére szűkítené le. (A teljes közlemény a szövegkapcsolóra kattintva olvasható.)
Az Agrárminisztérium a 2021. július 19-én „Elfogadhatatlan az Európai Bizottság Új Erdő Stratégiája” címmel megjelent közleményében Nagy István agrárminiszter kijelentette, hogy elfogadhatatlan az a törekvés, ahogy az Európai Bizottság a tagállamok és az Európai Parlament véleményét figyelmen kívül hagyva el akarja lehetetleníteni az erdőgazdálkodást. (A teljes közlemény a szövegkapcsolóra kattintva olvasható.)
Az EU új erdészeti stratégiája ellen az uniós agrárképviseleti és erdőgazdálkodói szakmai szervezetek is tiltakozásukat fejezték ki.
Forrás: NAK, OEE, AM
Fotók: Bioenergy Intenational
Hírszerkesztő: Nagy László