2020. december 17-én a FOREST EUROPE közzétette az Európai Erdők állapota 2020 jelentését (SoEF 2020), amely a legfrissebb hivatalos adatokat és információkat mutatja be az európai erdőkről, azok kezeléséről, stratégiáiról, európai irányzatairól és intézményi, jogi kereteiről a FOREST EUROPE aláíró országaiban.
A jelentés a fenntartható erdőgazdálkodás páneurópai kritériumaira épít, és az európai erdők állapotát 6 kulcsfontosságú kategória szerint tárgyalja:
- Erdőforrások és azok hozzájárulása a globális szén-dioxid-ciklusokhoz;
- Erdei ökoszisztéma egészsége és vitalitása;
- Az erdők produktív funkciói;
- Biológiai sokféleség az erdei ökoszisztémákban;
- Védő funkciók az erdőgazdálkodásban (különös tekintettel a talajra és a vízre), valamint
- A társadalmi-gazdasági funkciók és feltételek.
Az európai erdőkben néhány mutató az évek során stabil maradt:
- A két vagy több fafajból álló állományok dominálnak az európai erdőkben.
- A szokásos erdei madárfajok populációi stabilak.
- Az erdők és más erdős területek 70%-a alkalmas a nagyközönség nyilvános kikapcsolódásra.
A jelentés azt mutatja, hogy számos területen pozitív fejlemények vannak, és többek között a következő számokat mutatja be:
- Az európai erdőterület az elmúlt 30 évben 9%-kal nőtt. A 227 millió ha erdővel Európa területének több mint 1/3-a erdővel borított.
- Az európai erdők fatömege és a benne tárolt szén az elmúlt 30 évben 50%-kal nőtt, mivel az erdőterület bővült, és a növedéknek csak egy részét termelték ki. Az évi nettó fanövedéknek mintegy 3/4-ét termelik ki.
- A kitermelt faanyag mennyisége [nettó fakitermelés] nőtt, elérve az 550 millió m3-t, ami 40%-kal több, mint 1990-ben.
- A biológiai sokféleség megőrzésére kijelölt erdők területe 20 év alatt 65%-kal, a tájvédelemre kijelölt terület 8%-kal nőtt.
- A genetikai megőrzési egységek száma 1990. óta körülbelül tízszeresére nőtt.
A jelentés azonban megállapítja, hogy az európai erdők egyre inkább szembesülnek a kihívásokkal. A fő nyomás a társadalmi igényekből és az éghajlatváltozás hatásaiból fakad. A jelentés többek között rámutat, hogy:
- Az európai erdők körülbelül 3%-át károsítja elsősorban a szél, a rovarok, a patás állatok legelése és az erdőtüzek.
- Konkrétan a közelmúltban egyre gyakoribbak a nagy területű erdőkárok, ideértve az extrém aszályokat, a hőhullámokat, a szú gradációkat és az erdőtüzeket.
- A légszennyezésből származó akkumuláció az elmúlt 25 évben folyamatosan csökkent; azonban néhány szennyező anyag lokálisan még mindig meghaladja a kritikus terhelést.
- A fák átlagos lombvesztése a megfigyelési parcellák 19%-ánál nőtt, a 2010-2018 közötti időszakban azon parcellák száma, ahol a lombozat javul, több mint kétszeresére nőtt.
- Az erdészeti üzemek viszonylag alacsony nettó árbevétele kockázatot jelent az erdőgazdálkodásra, különösen az élénk piacok, a változó éghajlat káros hatásai és az igényesebb erdőgazdálkodási rendszerek követelményei között.
A teljes jelentés letölthető angol nyelven, pdf. formátumban: State of Europe's Forests 2020, FOREST EUROPE
Forrás: FATÁJ-Online
Szerző: Szerkesztette, fordította: Mőcsényi Miklós
Fotók: ForestEurope - SoEF
Hírszerkesztő: Nagy László