Több milliárd euró értékű erdei mellékterméket gyűjtenek össze Európa erdeiben

Az aljnövényzetben történő keresgélés legkevésbé a hollandokat (a háztartások 5%a) és a briteket (8%) érdekli. A legtöbben Lettországban (68%), a Cseh Köztársaságban (58%) és Szlovéniában (54%) hódolnak ennek a szenvedélynek. Az erdő aljnövényzetét sokkal gyakrabban kutatják a Kelet-európai országokban, ahol ez további jövedelmet jelent a háztartások számára. Nyugat-Európában a gyűjtés inkább a rekreációhoz kapcsolódik.  

Az Intézet megjegyzi, hogy Európában az erdei termékek, például gombák, bogyók, gyógynövények, diófélék, gyümölcsök együttese az európai kulturális örökség fontos része, és szorosan kapcsolódik az erdők rekreációs funkciójához.

Az erdőből származó begyűjtések mennyiségét általában jelentéktelennek tekintették, gazdasági értékét  pedig alacsonynak gondolták.  Az Intézet szerint ennek oka elsősorban az ezzel kapcsolatos adatok hiánya volt, valamint az a tény, hogy az erdei begyűjtéseket a gazdaság különböző ágazatai használják például az élelmiszeripar, a gyógyszeripar, a lakberendezés, és senki sem emelte ki azok fontosságát. Ezen túlmenően a legtöbb gombát, bogyót vagy gyógynövényt háztartási szinten gyűjtik, fogyasztják és értékesítik.

Az Intézet kutatásából azt a következtetést vonták le, hogy az erdőből nyert termékek nem tekinthetők marginálisnak, mivel becsült értékük csak 30 százalékkal alacsonyabb, mint az erdőből kitermelt fa értéke. Így az erdei gyűjtésekkel számolni kell, amikor meghatározzák a különféle mezőgazdasági ágazatokra vonatkozó stratégiákat és döntéseket hoznak például a  vidékfejlesztés és az idegenforgalom területén.