"Szeressük hazánkat, nemzetünket és szakunkat hűséggel,
egyetértéssel és összetartással."
Bedő Albert 1911

Országos Erdészeti Egyesület

Jelentős a fagykár a hazai erdőkben és az erdészeti csemetetermelőknél

Jelentős a fagykár a hazai erdőkben és az erdészeti csemetetermelőknél

Régóta nem tapasztalt fagykárral kell szembenézniük a hazai erdőgazdálkodóknak, az április végi hideg időjárás ugyanis nem csak a mezőgazdasági területeken, gyümölcsösökben, szőlőben okozott komoly károkat - írja az Erdő-Mező Online aktuális körképében. A fák többsége ugyan kiheveri a fagy okozta problémát, az erdőgazdaságok és erdészeti csemetekertek azonban így is komoly károkat könyvelhetnek el. Csemete- és maghiányra kell számítani, ráadásul a szaporítóanyag minősége is rosszabb lesz a megszokottnál. A klímaváltozás miatt hosszútávú megoldásokra van szükség, rövidtávon viszont a rendkívüli kárenyhítés is fontos lenne.

Nagyon komoly fagykár figyelhető meg országszerte, mindössze kisebb térségek vannak, ahol nem jelentett problémát az április végi váratlan lehűlés. A tagjaink körében megkezdtük a felmérést, amiből látszik, hogy például Somogy megyében hatalmas károk keletkeztek, míg a kiskunsági csemetekerteket nagyrészt elkerülte a fagy” – mondta az Erdő-Mező kérdésére Kárpáti Béla, az Erdészeti és Energetikai Szaporítóanyag Terméktanács elnöke, aki már felvette a kapcsolatot a NÉBIH Erdészeti Igazgatóságával és a Földművelésügyi Minisztériummal.

A szakember portálunkat arról tájékoztatta, hogy az őszi tölgyvetések 70-90 százaléka, míg a tavasszal elültetett akác szinte 100 százaléka elfagyott. „Van olyan csemetekert, ahol az 1-2 éves csemeték is megsínylették a szélsőséges időjárást. Az biztos, hogy mennyiségi és minőségi csökkenést is eredményezni fog a helyzet, ráadásul maghiányra kell számítani a szilfélék és a vadgyümölcsök – körte, alma, cseresznye – tekintetében. A galagonya is virágzott, biztos, hogy a cserjefélékkel is gondok lesznek” – tette hozzá Kárpáti Béla, aki azt is elmondta, hogy az egyéves diócsemetéket sem kímélte az időjárás. A nyár tekintetében még kevés adat áll rendelkezésre, de ott is jelentős károkról érkeztek már információk.

Az erdészeti szaporítóanyag-előállítóknak az elmúlt 10-15 évben nem kellett hasonló esettel szembesülniük. Fagykár ugyan rendszeresen volt, de csak egy-egy régióban, ekkora mértékű csemetepusztulásra azonban ritkán van példa. A csemetetermelők helyzetét nehezíti, hogy a kárenyhítési rendszerbe az ágazat nem került be, így onnan nem remélhetnek segítséget. „Egyeztetünk a hatóságokkal, és szeretnénk elérni azt, hogy a termelőink rendkívüli kárenyhítést kaphassanak valamilyen vis maior forrásból” – válaszolta Kárpáti Béla, aki felhívta a figyelmet arra is, hogy az erdészeti szaporítóanyag-termelő szektornak is fel kell készülnie a klímaváltozás miatt egyre inkább hektikusabb, kiszámíthatatlanabb időjárási viszonyokra. „Felmerül a kérdés, hogy a jövőben miként tudunk választ adni a változó környezet okozta kihívásokra” – fogalmazott Kárpáti Béla.

A Mocz és Társa Magánerdészet Kft. Somogy megyei területein is nagymértékű fagykár keletkezett április végén, amely érintette a csemetekertet, illetve az erdősítéséket, fiatalosokat is. „Csemetekertünkben a már kikelt vetéseket érzékenyen érintették a fagyok, az elszenvedett veszteség 20-25 százalék lehet. A többéves szaporítóanyag teljesen megfagyott, aminek következtében a friss hajtásokat, az első növedéket a csemeték elvesztették. Ez igaz nálunk a kocsányos és kocsánytalan tölgyre, a cserre és a vörös tölgyre, dióra is. Ugyanez történt az erdősítésekben is, méghozzá szinte kivétel nélkül a térségünkben. A már befejezett korú, 4-5 m magas tölgyesek is megfagytak, hiszen a fagyzugos részeken -6, -7 Celsius-fokot is lehetett mérni a hajnali órákban. A gazdálkodási területünkön az erdősítésekben keletkezett fagykár mintegy 4-500 hektárt érint, amelynek felmérése jelenleg is folyamatban van” – mondta el László Péter, főmérnök.

Az anyagi kárt jelenleg még nagyon nehéz megmondani, hiszen azt sem tudni, hogy a csemeték elpusztultak vagy újra ki fognak hajtani. Amennyiben viszont újra kifakadnak, abban az esetben is növedékveszteséggel kell számolni. A fiatal erdősítések esetén ez további, elhúzódó ápolási feladatot jelent, de késhet az erdősítések befejezési ideje, ami a szomszédos területek vágáslehetőségét korlátozhatja. „Amennyiben a csemeték elpusztulnak, úgy mindezek mellett felújítási, pótlási kötelezettségek keletkezhetnek, amelynek költségét a területek pontos ismeretében tudjuk csak megmondani” – tette hozzá a somogyi erdész szakember. A termesztett csemeték László Péter szerint várhatóan kiheverik a fagy okozta károkat, azonban a minőségük romolhat, illetve a méretvesztés miatt az értékük is csökkenni fog.

A Mecsekerdő Zrt. által kezelt állami erdőkben az 1000 hektárt is meghaladja a fagykár. „Az első becslések szerint – ami természetesen még nem pontos felmérés -, az Ormánságban a legsúlyosabb a kár, ott 2-3 méter magasságig szinte minden csemete idei, friss hajtása elfagyott. Ez a fiatal erdősítéseket jelenti, több száz hektáron 60-100 százalék közötti kármértékkel” – közölte az Erdő-Mező kérdésére Szauer Melinda, a Mecsekerdő Zrt. kommunikációs vezetője. Hozzátette: a Dombvidéken és a Mecsekben a kár fekvéstől függően jelentkezett, de ezeken a területeken is nagyjából 30 százalékos. Szauer Melinda portálunknak elmondta: a fák kiheverik a kárt, és újra kihajtanak, de az ez évi növekedésük legalább felét elvesztették.

A Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. Kapuvári Erdészeténél a Rábaközben mintegy 250 hektáron keletkezett 100 százalékos fagykár a folyamatos erdősítésekben, a kocsányos tölgy, cser, magas kőris, akác és fekete dió állományokban. „A léces illetve rudas korú erdőkben is 2, helyenként 3 méteres magasságig a friss hajtások elfagytak. A kár elsősorban növedékveszteséget okoz, de a magas kőris esetében tovább ronthatja a fiatalosok egészségi állapotát, ami a kőris hajtáspusztulása miatt amúgy is kritikus” – közölte az állami erdőgazdaság. A korábbi évek tapasztalatai alapján a fagyást szenvedett csemeték természetesen itt is újra hajtanak, egyes esetekben azonban szükség lehet későbbi tőrevágásra is. Ebben a helyzetben bármely lepkefaj gradációja fokozott kockázatot jelent, a hernyók tömeges rágása esetleges nyári aszállyal kombinálva rendkívül kedvezőtlen egészségügyi állapotot eredményezhet.

Győri Erdészetnél mozaikosan figyelhető meg kár, a felújításokban mintegy 136 hektár akác és tölgy fiatalos valamint diós esett a fagy áldozatául. Szilágyi Annamária, a KAEG Zrt. közönségkapcsolati megbízottja arról is tájékoztatta honlapunkat, hogy vannak olyan területek, ahol 6-8-10 m magasságig is elfagytak a friss hajtások.

A Jánossomorjai Erdészet hanságfalvi csemetekertjében az ősszel elvetett 53 mázsa kocsányos tölgy makkból mintegy 445 000 darab csemete kelt ki, amely áprilisban 100 százalékban elfagyott. Hasonló a helyzet a fekete dióval is. Szerencsésebben járt a Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. diósi csemetekertje, ahol az őszi vetésű kocsányos tölgyek számottevő kárt nem szenvedtek, és a tavaszi dugványozású 45 ezer darab nemesnyár csemetét is megkímélte a fagy. Itt a második éves kocsánytalan tölgy mintegy 5-10 százalékát csípte meg a fagy minimális károsodást okozva. „Az erdősítéseinkben a felső-szigetközi és hansági részen is jelentős fagykár tapasztalható a keménylombos fafajoknál. A kihajtott csemeték friss hajtásai helyenként 100 százalékos mértékben lefagytak, elsősorban a közönséges dió, a magas kőris, a kocsányos tölgy. A minőségi kárt a csemeték kiheverik, viszont jelentős növekedési veszteséget szenvednek a csemeték” – tudtuk meg az állami erdőgazdaság tájékoztatásából.

Ugyancsak komoly fagykár volt a Zalaerdő Zrt. területein is, amely érintette az erdőket és a Bajcsai Csemetekertet is. „A károk felmérése jelenleg is folyamatban van” – tájékoztatta honlapunkat Steyer Edina, az állami erdőgazdaság PR-ügyintézője.

Az Egererdő Zrt. mind a hét erdészeténél volt némi fagy április végén, ám komolyabb problémát mindez a területek nagy részén nem okozott. „A működési területünkön megfigyelhető kár nem mérhető a dunántúlihoz. Elsősorban fiatalosainkat érintette a mélyebb fekvésű, fagyzugos helyeken. Ezek viszont nem okoztak csemetepusztulást, hosszú távon jelentős növedékkiesést sem” – tudta meg az Erdő-Mező Grédics Szilárdtól, a társaság erdőgazdálkodási és természetvédelmi osztályvezetőjétől. A Felsőtárkányi Erdészetnél 25-30 hektáron elsősorban völgyekben keletkezett kár, méghozzá a talaj mentén, 5-20 centiméter magasságban. Itt a fiatal újulatban, pótlásokban a friss hajtások 20-30 százaléka elfagyott.

Hasonló a helyzet a Bátonyterenyei Erdészetnél, ahol a kocsánytalan tölgyes, illetve a bükkös fiatalosokban volt levélelfagyás változó mértékben. „A völgyi részeken ez a 60-70 százalékot is eléri, a többi területen mindössze 10-20 százalékos a kár. A bükk virágzását még nem tudjuk, hogy mennyire befolyásolja az időjárás” – derül ki az Egererdő Zrt. Erdő-Mezőhöz eljuttatott tájékoztatásából. A Parádfürdői Erdészet esetében 11 hektár mesterséges tölgy erdősítést érintett 100 százalékban a fagy. Itt az összes kihajtott levél lefagyott. Ezen kívül a természetes erdőfelújításokban, a bükk és a tölgy esetében is 10-20 százalékos kárt tapasztaltak a fagyzugos helyeken. Az Egererdő Zrt. többi erdészete mindössze kisebb, néhány hektáros érintettségről számolt be.

Az Északerdő Zrt. szerencsésen átvészelte az április végi országos fagyokat. „Tudomásunk szerint nem volt fagykár a társaságnál” – mondta el portálunknak Papp Gyula, az állami erdőgazdaság erdészeti vezérigazgató-helyettese.

A szolnoki központú NEFAG Zrt.-t az április 26. és 28. között országosan jelentkező fagykárosítás szintén jelentős mértékben érintette. „Az erdősítésekben a Pusztavacsi Erdészetnél és a Monori Erdészetnél az akác és a tölgy állományokban okozott jelentős károkat a hirtelen lehűlés, de kisebb mértékben az egyéb lágy lombos fafajú állományokban is volt negatív hatása” – mondta el Hajnal Imre. A nagykunsági társaság erdővédelmi és kommunikációs vezetője hozzátette: a pusztavacsi területen található felújítások mintegy 600 hektáron szenvedtek változó, 10-100 százalékos hajtáskárosodást, mintegy 100 hektáron pedig teljesen elpusztultak a sarjaztatások.

„A Monori Erdészetnél a 730 hektárt érintő területen legnagyobb mértékben az akác, illetve akác-szürkenyár elegyes erdősítések károsodtak több mint 500 hektáron. A tölgy fafajú felújítások károsodott területe mintegy 80 hektár. A károsítás intenzitása itt is változó, de a területek jelentős részénél eléri a 100 százalékot” – tudtuk meg Hajnal Imrétől. Az állami erdőgazdaságnál a károsítás pénzbeni értékének megállapítása még folyamatban van, de az már szinte biztos, hogy a helyreállítás költsége milliós nagyságrendű lesz, az érintett területek több mint fele ugyanis műszakilag befejezett erdő.

Forrás: Erdő-Mező Online

Fotók: Egererdő Zrt., Mocz és társa Magánerdészeti Kft.

Hírszerkesztő: Nagy László