2012. szeptember 22-e hármas ünnep, igazi vadászünnep volt Tamásiban. Mindhárom esemény már önmagában is örömteli és méltó lett volna az összejövetelre, azonban a három fontos esemény egyszerre történő megünneplése különösen lélekemelő volt a vadászoknak és a nem vadász érdeklődőnek egyaránt. Az ünnepségen megelégedhetett a lélek, a szem és a száj egyszerre, a kiállított trófeák szépségével és sokaságával, a tájba ékszerdobozként illeszkedő új Szent Hubertusz fakápolna látványával, az elhangzott beszédek és népdalok lelki tartalmával, valamint a vadétel főző verseny alatt készült ételek különleges ízeivel.
A csodálatos kápolna a Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt. közjóléti beruházásaként, saját forrásból, a saját dolgozók kivitelezésben és összefogásával, a Zrt. munkatársa Gál László erdőmérnök tervei alapján, többségében saját anyagból épült meg, különleges erdélyi stílusú medvegerezdes boronafal szerkezettel. A városhoz közeli miklósvári pihenőtó és közvetlen környéke egyszerre adott otthont a 2012. bőgésében a Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt. területén esett gímbika trófeák seregszemléjének, a napokban elkészült Szent Hubertusz fakápolna avatásának, valamint a már megszokott módon ősszel megrendezésre kerülő Trófea Vadételek Országos Versenyének.
Gyönyörű látványt nyújtott az őszi verőfényben fürdő trófeák tóparti látványa, mely bikák a Gyulaj Zrt. hőgyészi-, pincehelyi-, németkéri- és a gyulaji vadászterületein estek, valamint az avatásra gondosan feldíszített Szent Hubertusz kápolna együttese. Az ünnepélyes megnyitó a Gyulaj Zrt. vadászkürt együttesének szignáljával vette kezdetét. A köszöntőt Tamási város polgármestere Ribányi József mondta üdvözölve az erdészek, vadászok hagyományőrző és egyben építő, teremtő munkásságát. Dr. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes üdvözlő szavait Tóth Péter a Zrt Hőgyészi Erdészetének erdész-vadásza olvasta fel. Szívmelengető volt hallgatni a moldvai és mezőségi népdalokat és Áprily Lajos: „Az irisórai szarvas” című versét Fóris Dóra a Zrt. munkatársának előadásában. A felejthetetlen művészi előadás után Gőbölös Péter a Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt. vezérigazgatójának ünnepi beszéde hangzott el.
S ahogy a Jóisten ott szomorkodott, egyszerre csak elébe lépett a negyedik kicsi angyalka, akiről bizony meg is feledkezett volt, és ezt mondta: - Hallgass meg édes jó Istenem! Lám odaadtad az angyaltársaimnak a jóságot, meg a szeretet, meg a békességet, de ők bizony nem érnek velök semmit, amíg az emberek szíve 
zárva marad. Add nekem az erdőket, és megnyitom velök az emberek szívét! A Jóisten rácsodálkozott a kicsi angyalkára, de aztán elmosolyodott, és ez a ragyogás olyan volt, mint amikor a nap fénye átragyog a felhőkön. – Próbáld meg lelkecském! – mondta lelkesen a Jóisten. – Legyen, ahogy kívánod: neked adom az erdőket!” - idézte Wass Albert az Erdők könyvében szereplő gondolatait a vezérigazgató.
Az ünnepi beszédet követően a vadászkürtösök játéka vezette fel a kápolna megáldását, melyet Hegedüs János plébánosa atya celebrált, a szertartáson a Plébánia kórusa énekelt. Az immáron megáldott kápolnát a szalag átvágásával Gőbölös Péter, Ribányi József és Hegedüs János adta át. A program Gutheil Magdolna búcsúszavaival és a kürtösök a „Vadászat vége” és a „Hallali” szignáljaival zárult. Szakmai szemmel visszatekintve az idei gímszezont sok találgatás és feszült várakozás előzte meg. A vadat, élőhelyét és vele együtt táplálékát sem kímélő aszályos nyár utáni szezon azonban, megnyugtató eredményt hozott. A Zrt. négy vadászterületén az esemény napjáig elejtett összesen 55 gímbika trófeájának átlagsúlya a tavalyival megegyező volt. A VI. Trófea Vadételek Országos Versenye fesztivál délutáni programja, hasonlóan kitűnő baráti hangulatban zajlott, látványos színpadi műsorok kíséretében.
További képeket az ünnepélyes kápolna szentelésről és a trófeaszemléről Híralbumaink között böngészhet a szövegkapcsolóra kattintva.
Részletesebb beszámolót az Erdészeti Lapok októberi számában olvashat.
Forrás: Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt.
Szerző: Kovács Tamás
Fotók: Antli István, Gőbölös Péter
Hírszerkesztő: Nagy László