Ötödére csökkent húsz év alatt a fenyvesek területe az országban, tavaly pedig a feketefenyő-állomány tizede elpusztult. Somogyban azonban ennyire nem gyászos a helyzet.
Egy Nógrád megyényi területen hajladoztak örökzöldek az ezredforduló idején hazánkban. A 20 évvel ezelőtti 2391 négyzetkilométerről mára mindössze 500 négyzetkilométerre csökkent a fenyvesek területe. A felsorolt számok annak tudatában még inkább riadalomra adhatnának okot, hogy az összes hazai erdő mérete ez idő alatt folyamatosan nőtt. A legdrámaibb a helyzet a feketefenyő esetében, hiszen ma már majdnem minden egyede fertőzött, csak tavaly az állomány egytizede pusztult el.
– A feketefenyőnek van egy gombás betegsége, amely szinte teljesen elpusztította a Mecsek oldalába mesterségesen telepített fenyőket – magyarázta a régiót is érintő problémát Malgay Viktor, erdőmérnök és mérnöktanár. – Ezt a fajt a bánya rekultiváció során telepítették. Persze tisztában voltak vele az erdészek, hogy nem odavaló, de mással nem lehetett zöldíteni ezeket a területeket, s valami kellett, hogy ne szálljon a por.
Az erdei fenyő esetében – amely számára sokkal inkább alkalmas hazánk éghajlata – nincsenek ekkora problémák. Az Agrárminisztérium adatai szerint a teljes állomány 27 százaléka egészséges, míg a feketefenyőnek mindössze három százaléka. – Az erdei fenyőnél nem érzem ennyire a problémát – mondta kérdésünkre Malgay Viktor. – Tűrőképes faj, inkább a helytelen erdőgazdálkodásból eredő problémák jellemzőek erre a fafajra. Emellett a rovarkárosítók rontják az állományát: a fésűs fenyődarázs és az araszoló lepkefajok. A vidékünkön megjelent az erdeifenyő-araszoló, amely nagyobb lombvesztést okoz a tűlevelűnél.
Malgay Viktor szerint az elmúlt húsz évben a rovarkárosítók száma és összetétele jelentősen megváltozott, amely kétségkívül a klímaváltozás eredménye lehet. Azt azonban nem lehet kijelenteni, hogy a fenyvesek pusztulása is ennek tudható be.
A fenyőtelepítés hazánkban összességében az ipar igényei szerint alakult a múltban. Miután a Kárpátokban található fenyőerdők már nem tartoztak hazánk területéhez, megoldást kellett találni a papírgyártás igényei kielégítésére, ugyanis a gyárak az ország területén belül maradtak.
A második világháború után kifejezetten problémát jelentett a fenyőimport, mert pénz nem volt rá. Így aztán fenyvesítési program indult, a dél-somogyi homoktalajra is ekkor ültettek fenyőket. – Úgy érzem, ezt egy kicsit túlerőltették – fogalmazott Malgay Viktor. – Olyan helyekre is ültettek ezekből a csemetékből, ahova nem kellett volna. Most azonban úgy tűnik, hatvan év után a természet teszi a dolgát és helyreállítja azt, amit az emberek elrontottak.
Forrás: sonline.hu
Szerző: Koszorus Rita
Fotók: monitormagazin.hu
Hírszerkesztő: Nagy László