Az elmúlt négy évben jelentős viharok és jégesők sújtották Vas megye erdeit. A szokatlanul erős szél hatalmas területen törte össze az erdőket, a jégeső is rengeteg értékes fenyőerdőt pusztított el. Az idei nyugalmasabb év volt, de az erdészetnek most is lesz értékmentő termelése a jég verte fenyvesekben.
Az elmúlt évtizedekben átalakult az időjárásunk. Az aszályos évek, szélviharok, jégesők egyaránt sok erdőt elpusztítottak.
– Az aszály elsősorban azokat a fafajokat sújtja, melyek nálunk nem őshonosak, de a korábbi csapadékos, párás éghajlati körülmények között eredményesen lehetett velük gazdálkodni – állítja Bakó Csaba, a Szombathelyi Erdészeti Zrt. vezérigazgató-helyettese. – A luc nem bírja az aszályt, a hőséget. Nem tud elég gyantát termelni, legyengül, így védtelen a farontó rovarokkal, mindenekelőtt a betűző szúval szemben.
Az elmúlt húsz évben az erdőgazdaság lucosainak több mint a fele kipusztult, elszáradt. De ez nem magyar jelenség. Ausztriában, Németországban, Olaszországban, Csehországban is hatalmas területen pusztulnak a lucosok. Csak Csehországban 15 millió köbméter lucfenyőt kell kitermelni. A luc állományalkotóként nem őshonos nálunk, de voltak a termesztésére alkalmas termőhelyek. A ’90-es évek közepén, majd 2005 körül sok lucos száradt ki. A maradék most tűnik el.
A szélsőséges időjárás gyakran felülírja az erdészeti terveket. Az elmúlt években soha nem látott viharok adták fel a leckét – állítja Bakó Csaba. – Az Ivett ciklon nyomán keletkezett vihar 2014-ben 30 ezer köbméternyi erdőt döntött romba. 2016-ban, egy augusztusi jégeső 130 hektár fenyőerdő pusztulását okozta Szentpéterfa határában. A 2017 augusztusi szélvihar után 50 ezer köbméter összetörött erdőt kellett kitermelniük. Nagyobb a viharkár, ha egy intenzív esőzés következtében felázik a talaj, ilyenkor könnyebben borulnak ki a sekély gyökérzetű fák. A 2019-es év nyugalmasabbnak ígérkezett, de aztán júliusban egy jégeső a kemenesi térségben 80 hektár fenyőerdőt tett tönkre. A jég elpusztítja a fiatal hajtásokat, rügyeket, majd másodlagos károsítóként a különböző gombabetegségek végeznek a fenyvesekkel. A lombos fák könnyebben kiheverik az ilyen típusú károsítást.
– A vihar által összetört erdőből komolyabb választék nem hozható ki. Abból a faanyagból is rostfa, papírfa lesz, amiből rönk is lehetett volna – állítja Bakó Csaba. – Ráadásul a romba döntött erdő balesetveszélyes, sokkal nehezebb a termelés, mint ott, ahol terv szerint indul a munka. Fiatal erdő pusztulása esetén pedig mindazt a növedéket elveszítjük, ami akkor keletkezett volna, ha a vágásérett koráig folyamatosan tudott volna növekedni. A jég által elpusztított erdőknél az a veszély, hogy jönnek a másodlagos károsítók, ezért itt az értékmentés a fő feladat.
Forrás: vaol.hu
Szerző: Gyöngyössy Péter
Fotók: vaol.hu
Hírszerkesztő: Nagy László