A fenntartható erdőgazdálkodás alapja, hogy rendelkezésre álljon a megfelelő információ az erdők állapotáról, annak változásairól. Ennek az ismeretanyagnak meghatározó forrása az Erdészeti Mérő- és Megfigyelő Rendszer, amelynek 30 éves működésére, és a működés eredményeire hívjuk fel a figyelmet a mai konferenciával – mondta el köszöntőjében Zambó Péter, az Agrárminisztérium földügyekért felelős államtitkára a Nemzeti Földügyi Központ és a NAIK Erdészeti Tudományos Intézet által szervezett budapesti konferencián.
Elhangzott, hogy Magyarországon már a fénycsapda hálózat 1961-es létrehozása óta zajlik az erdők egészségi állapotával kapcsolatos információgyűjtés. Az 1970-es években az ENSZ égisze alatt a Föld egyik legnagyobb biomonitoring rendszerét alakították ki, amelyben Magyarország is aktív szerepet vállalt Ezzel a lépéssel hazánkban komplex keretekbe foglalták az erdők egészségi állapotának nyomon követését, és az egészségi állapot változásának előrejelzését.
Az államtitkár hangsúlyozta, hogy az így létrejött, és folyamatosan fejlesztett Erdővédelmi Mérő- és Megfigyelő Rendszer feladatait az erdőtörvény 2018. évi módosításával még tovább bővítették, és kiterjesztették az erdők állapotának teljes körű megfigyelésére. A monitoring rendszer keretében gyűjtött információk felhasználása jelentős mértékben hozzájárult az európai légszennyezés, különösen a kénkibocsátás csökkentéséhez.
Zambó Péter beszélt arról is, hogy a monitoring nem öncélú tevékenység: fontos politikai és gazdasági döntések megalapozója. A szakemberek egyre jelentősebb mértékben támaszkodnak a rendszer adataira a nemzetközi kötelezettségek teljesítése során, így például a FAO erdőleltár, az Európai Erdők Állapota, a fenntartható erdőgazdálkodás pán-európai indikátoraihoz vagy a klímaegyezményekhez kapcsolódó nemzeti adatszolgáltatások, jelentések készítésekor is.
Az államtitkár kitért arra is, hogy az elmúlt harminc év precíz munkájával előállított adatbázisnak az ágazatpolitikai és mindennapi gazdálkodói döntések megalapozójává, a döntéshozatal szerves részévé kell válnia,. Ezért a következő időszakban az eddigieknél is nagyobb hangsúlyt fektetnek arra, hogy a monitoring rendszer eredményei minél szélesebb kör számára hozzáférhetővé és hasznosíthatóvá váljanak.
Forrás: AM Sajtóiroda
Fotók: Krasznai-Nehrebeczky Mária
Hírszerkesztő: Nagy László