"Szeressük hazánkat, nemzetünket és szakunkat hűséggel,
egyetértéssel és összetartással."
Bedő Albert 1911

Országos Erdészeti Egyesület

Erdőgazdálkodás határtermőhelyen - erdészet szakmai napot rendezett a Gyulaj Zrt. a klímaváltozásról

Erdőgazdálkodás határtermőhelyen - erdészet szakmai napot rendezett a Gyulaj Zrt. a klímaváltozásról

Szakmai fórumot tartott a Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt. az általa kezelt, és a klímaváltozás negatív hatásainak legjobban kitett határtermőhelyen lévő erdőállományokban, a Tengelici Homokvidéken. Korunk erdészeinek legégetőbb szakmai kihívását a felgyorsult klímaváltozás következtében, bizonyos erdőállományok fennmaradásának és a velük való gazdálkodás már-már ellehetetlenülésének problémája jelenti.

Azon erdőgazdálkodók – mint a Gyulaj Zrt. – akik erdőssztyepp, és a klimatikus prognózisok alapján a következő 30 évben akár már a jóval szárazabb sztyepp klímában is kénytelenek gazdálkodni, naponta néznek szembe azokkal a kérdésekkel, amelyek megválaszolására erdész szakemberek tettek kísérletet az erdészeti oktatás és tudomány, a szakhatóság és a gazdálkodók részéről a terepi bemutatón és az azt követő előadások során, szeptember elején a Zrt. Pincehelyi Erdészetének nagydorogi körzetében. Itt, a Dél-Mezőföldi Tájvédelmi Körzet területén a termőhelyi problémák mellett a természetvédelmi korlátozások is jelentősek, melyek még jobban szűkítik a gazdálkodó mozgásterét.

A Bikács-Németkéri erdőtömb erdőssztyepp klímájú, többletvízhatástól jellemzően független talajai csekély humusztartalmú és többnyire meszes homokon kialakult humuszos homoktalajok. Ezek azonban gyakran csak durva homok fizikai talajféleséggel rendelkező futóhomok foltokkal, mozaikos elhelyezkedéssel tarkítva helyezkednek el, fogalmazta meg prof. dr. Bidló András okl. erdőmérnök a Soproni Egyetem, Környezet és Földtudományi Intézetének intézetigazgatója.

Ezeken a talajokon gyenge, vagy igen gyenge növekedésű erdei és fekete fenyvesek, akácosok és szürke nyárasok állnak. A 2021. év tenyészidőszakának rendkívüli szárazsága példázza legjobban a tájegység erdőművelési problémáit. A több hónapos csapadékmentes időszak – akkor, amikor arra az elültetett csemetének leginkább szüksége volna – még az eddig szárazságtűrőként ismert fafajok (pl. szürkenyár) elültetett csemetéit is megoldhatatlan feladat elé állítja.

Az erdősítések aszálykár miatt bekövetkező sikertelensége, folyamatos pótlási kötelezettsége és az erdősítés átadásának jogszabályi időkorlátja komoly kihívást jelent a gazdálkodó számára. A szakhatóság a fafaj megválasztás, a szükséges csemeteszám, a célállomány, az elegyarány és az elvárt záródás tekintetében támaszt jogszabályban rögzített követelményt, mely gyakran a megváltozott környezeti tényezők hatására nem, vagy csak igen komoly erőfeszítés és magas többlet ráfordítás árán teljesíthető.

Dr. Borovics Attila okl. erdőmérnök a SOE Erdészeti Tudományos Intézet intézetigazgatója, tudományos tanácsadó, részéről megoldási javaslataként felmerült pl. a termőhely mozaikossága miatt a csertölgynek alkalmas termőhelyeken a Balkánról hozni klímarezisztens szaporítóanyagot és azzal elvégezni a makkvetést. További ötletként elhangzott, hogy homoktalajokon az "A" és "B" szint humusztartalmának és a talaj levegőgazdálkodásának javítása, valamint a vízmegkötő képességének növelése céljából az erdőfelújítás elvégzése előtt lágyszárú vegetáció vetése és későbbi beszántása. Csemeteültetésnél vízmegkötő szer alkalmazása az ültető gödörben. Ott ahol jogszabály nem tiltja az erdei és a fekete fenyő alkalmazása első kiviteleknél, akár lomb eleggyel. A terület felszíni vízfolyásai esetén vízvisszatartó rendszerek kiépítése, a vízlevezető árkok eltömése.

Pozitív példát láthattunk olasz tölggyel, homokon végzett erdőfelújításra, mely folytatandó, ígéretes megoldás lehet. Pintér Beáta okl. erdőmérnök és dr. Bordács Sándor okl. erdőmérnök, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, egyetemi adjunktusa erőfeszítéseit igazolta ezen erdősítés sikeressége. Sajnos eljutottunk olyan erdőrészlethez is, ahol már a hatóság is a művelési ág megváltoztatását javasolta gyepművelésűre, melynek kezelése a továbbiakban kaszálással biztosítható.

A szakmai napon képviseltette magát az erdészeti szakhatóság. Az erdőfelügyelő és az erdőtervező szakemberek előremutató és megoldásokat kereső javaslataikkal szóltak hozzá a szakkérdésekhez. A Gyulaj Zrt. erdészeti szakszemélyzete napi tapasztalataival és a klimatikus viszonyok változásával összefüggő erdőművelési jelenségek ismertetésével jelenítette meg a felelősen gondolkodó gazdálkodói oldalt. A tartalmas és mindenképpen jövőbemutató közös gondolkodás eredményeként néhány, a résztvevők által javasolt jónéhány eljárást rövidesen megvalósítunk és kísérletként a lehető legrövidebb időn belül elindítunk a közeljövőben.

Forrás: Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt.

Szerző: Antli István, Gál László, Gőbölös Péter, Szi Benedek Sándor

Fotók: Németh Bálint/Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt.

Hírszerkesztő: Nagy László