"Szeressük hazánkat, nemzetünket és szakunkat hűséggel,
egyetértéssel és összetartással."
Bedő Albert 1911

Országos Erdészeti Egyesület

Intenzív átszervezés a szaktárcánál

Intenzív átszervezés a szaktárcánál

A háttérintézményeket érintő átalakulásról, az átszervezésekről szól ezekben a hónapokban a Földművelésügyi Minisztérium közigazgatási államtitkárságának munkája. Gulyás Andrea, a területért felelős államtitkár szerint az érintett munkacsoportok már megalakultak, és a munka máris zajlik. A jogutód nélkül megszűnő, vagy a minisztériumba integrálódó szervezetek zökkenőmentes, hatékony beolvasztása, valóban törődést és odafigyelést igénylő munka, a tárca vezetői azonban azokra a háttérintézményekre és a hozzájuk kötődő feladatok precíz és tételes átadására is fokozottan koncentrálnak, amelyek ezentúl máshol, más formában végzik majd a tevékenységüket. Az átalakulásra nincs sok idő: január elsejétől új formában kell működnie egy sor, az agráriumhoz, illetve az élelmiszergazdasághoz köthető háttérintézménynek. A többi között az élelmiszer-biztonságért felelős NÉBIH, és a legnagyobb falat: a mindeddig a támogatások kifizetőhelyeként működő Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal is.

  • Annak fényében, hogy a szaktárcához tartozó, vagy szakmailag hozzá köthető szervezetek jelentős átszervezésen mennek át, nem nehéz kitalálni, hogy idén a legnagyobb feladatot minden bizonnyal a háttérintézmények átalakítása jelenti az FM-nek. Ezzel párhuzamosan adott esetben le kell bonyolódnia a Földművelésügyi Minisztérium átszervezésének is. Az olvasókat ezek közül leginkább az MVH átszervezése érinti. Azzal, hogy a kifizetői feladatok a jövőben a Miniszterelnökség irányítása alá tartoznak majd, valóban nagy változást élnek meg, igaz?

Így van, a legfontosabb változás minden bizonnyal a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalt érinti. A június 13-án megjelent 1312/2016-os kormányhatározat értelmében az MVH 2017. január elsejétől átadja a kifizető ügynökségi feladatokat a Magyar Államkincstárnak. Természetesen technikai értelemben eddig is az Államkincstár intézte az utalásokat, ám a kifizető ügynökség ennél többet jelent. Januártól tehát a kifizető ügynökség minden feladatát a Magyar Államkincstár látja el. Ezen belül az EMVA kerül a Miniszterelnökség alá, az EMGA és a nemzeti támogatások ügye, valamint az ezeket érintő szabályrendszer kialakítása továbbra is a Földművelésügyi Minisztérium hatásköre.

  • Megkezdték már a tárgyalásokat a Miniszterelnökséggel arról, hogy pontosan milyen módon történjen a szervezet átadása?

Természetesen az MVH esetében is már megindultak az egyeztetések a Miniszterelnökséggel. Szakértői és vezetői szinten egyaránt elkezdődött az átadás. Mára már kész menetrendünk van arra, hogyan vigyük végig a folyamatot.

  • Talán minden olvasónk azt kérdezné most, hogy garantálható-e az átadás folyamán a támogatások kifizetésének a folyamatossága. Megoldható, hogy az uniós pénzek időben és rendben elérjenek a címzettekhez, miközben a szervezeti átalakítás zajlik?

Az átalakítás folyamata a Miniszterelnökség koordinálásával zajlik. A Földművelésügyi Minisztériumnak az az elsődleges érdeke, hogy tudásával és tapasztalatainak átadásával egyaránt hozzásegítse a Miniszterelnökséget ahhoz, hogy az uniós pénzek időben és rendben érjenek oda a címzettekhez a jövőben is. Mind a Földművelésügyi Minisztérium, mind pedig a Miniszterelnökség arra törekszik, hogy zökkenőmentes legyen az átállás, tervszerűen történjen az átadás és az érintettek, vagyis a gazdák semmilyen fennakadást ne észleljenek a folyamat során. Közös célunk, hogy úgy hajtsuk végre a feladatot, hogy a kifizetések semmilyen módon ne késsenek, ne legyen semmi fennakadás.

  • Az átszervezés automatikusan azt jelenti, hogy az MVH korábbi szakembergárdája és ügyintézői köre átkerül a Miniszterelnökség alá? A tényleges feladatokat intéző személyek ugyanazok maradnak?

Nem gondolom, hogy a Miniszterelnökségnek lenne olyan szándéka, hogy az eddigi szakembergárdát, vagy annak egy részét le akarná cserélni.

  • Ön szerint mi indokolta a kifizetőhely átszervezését?

A Kormány kiemelt és felvállalt célja a XXI. század elvárásainak megfelelő egységes, modern közigazgatás kialakítása. A háttérintézményi rendszer átalakítása ezt a kormányzati célt szolgálja.

  • Természetesen nem csak a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal él meg nagy változásokat, a tágan értelmezett agrárium, illetve élelmiszergazdaság témájával foglalkozó több háttérintézmény átalakul ezekben a hónapokban. Mi a helyzet például az agrárkutatást végző szervezetekkel?

Valóban, a már említett kormányhatározat több más intézmény sorsáról is rendelkezik. Az Agrárgazdasági Kutatóintézetet (AKI) és a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központot (NAIK) együtt kezeli a határozat. Ezzel kapcsolatban azt a feladatot kaptuk, hogy a Miniszterelnökséggel, az Emberi Erőforrások Minisztériumával (EMMI) és a Magyar Tudományos Akadémiával közösen dolgozzunk ki egy tervet a hazai agrárkutatás szervezeti felépítésére. Ennek a határideje szeptember vége, addigra tehát az egyeztetéseket követően leteszünk egy tervezetet a Kormány elé, amely tartalmazza a közös elképzelésünket az agrárkutatás jövőjét illetően. Nem titok, hogy a Földművelésügyi Minisztérium szerint olyan erős agrárkutatási hálózatra van szükség, amely képes hatékonyan támogatni a kormányzati döntések meghozatalát. Álláspontunk szerint a szakpolitikai döntéseket, egy kutatóhálózatnak kell támogatnia.

  • Fontos és meglepően népszerű szereplővé vált a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal az elmúlt időszakban. Ennek a hírekben szinte naponta szereplő szervezetnek az átalakítása hogyan történik majd?

A NÉBIH bizonyos hatósági feladatait átadja a területileg illetékes kormányhivataloknak. Mindemellett megmarad önálló hivatalként és a továbbiakban egyfajta élelmiszer-rendőrségként folytatja feladatait. A Nébih egyrészt továbbra is végzi a társadalmi szemléletformálással járó munkát, tájékoztatja a lakosságot, másrészt pedig megerősödnek az élelmiszerbiztonsággal kapcsolatos ellenőrzési hatáskörei. Kiemelten fontos feladata lesz a hivatalnak a közétkeztetés minőségének emelése, a tisztességtelen piaci magatartással, hamisítással, feketekereskedelemmel szembeni határozott fellépés.

  • Az Európai Unióban tapasztalható esetleges problémákról ki értesül majd? A jelzőrendszerrel kapcsolatban marad a NÉBIH?

– Egy uniós élelmiszerbiztonsági riasztás a Nébih-hez fut be, innen pedig, ha szükséges, a kormányhivatalok viszik tovább az ellenőrzést. A szakmai felügyeletet, az irányítás feladatait pedig végig a Földművelésügyi Minisztérium látja el.

  • Ha jól tudom, az Agrármarketing Centrum pedig teljesen önálló szervezetté alakul. Mindez azonban mégsem független a szaktárcától.

Az Agrármarketing Centrum egyfajta bónusz. Kilóg a többi háttérintézmény sorából, mert ennek sorsáról nem a már említett kormányhatározat rendelkezik. Egy másik döntés szerint a Földművelésügyi Minisztériumhoz került, vagy inkább visszakerült, hiszen korábban is a tárca alá tartozott az AMC. Az FM tehát a jövőben a tulajdonosi jogokat gyakorolja majd a megújult szervezet felett, amely Agrármarketing Centrum Nonprofit Kft. néven működik majd. Ehhez a szervezethez tartozik a jövőben minden közösségi agrármarketing feladat, ez alól csupán a bormarketing a kivétel, amely a Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt.-hez került.

  • Mi a helyzet a többi háttérintézménnyel?

A Herman Ottó Intézet mint költségvetési szerv megszűnik. A feladatait ezentúl a Környezetbarát Termék Nonprofit Kft. látja el, egészen pontosan 2017. január elsejétől. A tulajdonosi jogokat itt is a Földművelésügyi Minisztérium gyakorolja. Az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség (OKTF) jogutódlással szűnik meg: a Pest Megyei Kormányhivatalba olvad majd be. Az OKTF szervezetén belül működő Nemzeti Hulladékgazdálkodási Igazgatóság viszont a Földművelésügyi Minisztériumhoz kerül. A Földmérési és Távérzékelési Intézet (FÖMI) jogutódlással a Budapest Főváros Kormányhivatalába való beolvadással szűnik meg január elsejétől. Fontos változás még, hogy a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) jogutódlással a Földművelésügyi Minisztériumba integrálódik. Ennek határideje a „Földet a Gazdáknak! program” lezárulta. A földértékesítés harmadik üteme 2016. július 31-éig tart, de a három hektár alatti területekre június 27-éig lehetett vételi ajánlatot tenni. Mindezek miatt úgy vélem, hogy az NFA legkorábban jövő év elejétől integrálódhat a szaktárca szervezetébe.

  • Milyen formában történik mindez? Az NFA a szaktárca egy főosztálya lesz?

Erről még nincs döntés, az NFA a szaktárca része lesz, de hogy pontosan milyen szervezeti formában, az még később dől el.

  • Tekintettel arra, hogy a munkának még az idei évben a végére kell érni, a teljes átalakításra nem maradt már fél évük sem. Gondolom, mostanában nem sokat pihennek a szaktárcánál...

Kétségkívül ez egy intenzív időszak, hiszen a szervezeti átalakulások nagyon komoly igazgatásszervezési és jogi munkát jelentenek. Van bőven dolgunk, a munkacsoportok már megalakultak, a folyamat elkezdődött és jelenleg is zajlik. Az átrendeződést megalapozó jogszabályokon jelenleg is dolgozunk, az a célunk, hogy nyár végére minden törvénymódosítási és rendeletmódosítási javaslattal elkészüljünk. Vagyis mire a parlament megkezdi az őszi ülésszakot, már előtte legyen minden szükséges jogszabály, amelyről szavazhat. Ezért mindent tételesen leegyeztetünk, és ennek megfelelően átadunk. Így részünkről semmi akadálya nem lesz annak, hogy januártól az új formában működjenek az érintett szervezetek.

Forrás: Magyar Mezőgazdaság/2016/30. - magyarmezogazdasag.hu

Szerző: Braunmüller Lajos

Fotók: Magyar Mezőgazdaság

Hírszerkesztő: Nagy László