Fazekas Sándor a magyar agrárkutatás általános helyzetéről annak a könyvnek a bemutatóján beszélt, amely ismerteti az agrárkutatás utóbbi években elért eredményeit. A miniszter kiemelte: a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központot (NAIK) azért hozták létre 2014-ben, hogy a tudományos kutatás segítségére legyen az agráriumnak, az eredmények felhasználása javítsa mezőgazdaság versenyképességét. A magyar emberek biztonságos élelmiszerrel való ellátása, a GMO-mentes, egészséges élelmiszer-előállítás, a magyar mezőgazdaság jövője nagyrészt a magyar agrárkutatáson alapul – fogalmazott a miniszter.
Külföldön is jelentős az érdeklődés a magyar agrárkutatási eredmények iránt; nemcsak a környező országokban, de Közép-Ázsiában is keresik - például - az új magyar búzafajtákat, amelyeket a magyar kutatók a megváltozott klimatikus viszonyokhoz való alkalmazkodásra fejlesztettek ki - mondta a földművelésügyi miniszter budapesti sajtótájékoztatóján.
Fazekas Sándor a magyar agrárkutatás általános helyzetéről annak a könyvnek a bemutatóján beszélt, amely ismerteti az agrárkutatás utóbbi években elért eredményeit. A miniszter kiemelte: a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központot (NAIK) azért hozták létre 2014-ben, hogy a tudományos kutatás segítségére legyen az agráriumnak, az eredmények felhasználása javítsa mezőgazdaság versenyképességét. A magyar emberek biztonságos élelmiszerrel való ellátása, a GMO-mentes, egészséges élelmiszer-előállítás, a magyar mezőgazdaság jövője nagyrészt a magyar agrárkutatáson alapul – fogalmazott a miniszter.
Ennek az elvárásnak a nemzetközi szinten is jelentős méretű szervezet - a 12 kutatóintézet és 4 gazdasági társaság - a lehetőségek szerint egyre jobban megfelel, és hozzájárul a magyar agrárium dinamikus fejlődéséhez. Fazekas Sándor elmondta: a magyar búza- és kukoricafajták iránti érdeklődés nem véletlen azokban a térségekben, ahol hasonlóak a természeti körülmények, mint Magyarországon, ugyanis az éghajlatváltozás ott is hasonló gondokat vet fel, mint nálunk. Ezért is van Magyarország a szuper korai kukoricafajták nemesítésében az elsők között a világon. A rövid tenyészidejű kukoricafajták ugyanis alkalmazkodnak a megváltozott magyarországi klimatikus viszonyokhoz, és így keresettek a mienkhez hasonló éghajlati területeken is.
A magyar édesvízi aquakultúra eredményei iránt is nagy az érdeklődés külföldön, mert az e területen folyó kutatások és azok eredményei világszínvonalúak. Így a magyar halászati kutatások eredményeit meg akarják ismerni a távol-keleti és a délkelet-ázsiai országokban épp úgy, mint Brazíliában. Emellett kiemelte még a miniszter a magyar meggyfajták - például az érdi bőtermő - iránti külföldi érdeklődést. A NAIK kutatási eredményei egyébként lefedik azt a sokszínűséget, változatosságot, amit a magyar agrárgazdaság képvisel - húzta alá Fazekas Sándor.
Hozzátette: a magyar agrárkutatási eredmények alkalmazása azért is lehet még fontos a fejlődő országokban, mert helyben tartja az ott élő népességet és így lassítja a migrációt is. De napirenden van az agrárkutatási együttműködés fejlesztése a Visegrádi országokkal (V4-ek) is - mondta a miniszter.
Gyuricza Csaba, a NAIK főigazgatója arról beszélt, hogy a NAIK most mintegy 5 milliárd forint éves költségvetéssel rendelkezik, amiből 3 milliárd forint az állami támogatás és mintegy 2 milliárd forint a saját bevétel. A kutatási tematikából a főigazgató kiemelte a klímaváltozáshoz kapcsolódó erdészeti, kertészeti, növénytermesztési és állattenyésztési kutatásokat; a precíziós gazdálkodáshoz kapcsolódó alkalmazott, adaptációs kutatásokat, továbbá az agrárerdészeti rendszerekhez kapcsolható kutatásokat, amelyek a kedvezőtlen adottságú területek - ez Magyarországon 600-700 ezer hektár - hasznosítását segíthetik.
Forrás: MTI/FM Sajtóiroda
Fotók: Pelsőczy Csaba/FM
Hírszerkesztő: Nagy László