A kormány 2010 óta 27 milliárd forintot fordított az állami erdőgazdaságokon keresztül ökoturisztikai beruházások megvalósítására - mondta az Agrárminisztérium erdőkért felelős államtitkára csütörtökön Szentendrén.
Zambó Péter a Bölcső-hegyi kilátó ünnepélyes átadásán elmondta, hogy az elmúlt tíz év ökoturisztikai fejlesztéseinek keretében 52 kilátó, 150 egyéb létesítmény, 40 erdei szálláshely, 17 látogatóközpont és 11 erdei iskola létesült. Hozzátette, hogy emellett 11 500 kilométer jelzett erdei turistautat, 1600 kilométer kerékpározásra kijelölt utat és 400 kilométernyi lovaglóutat kezelnek az erdőgazdaságok. Csak a Pilisi Parkerdő területén 35 nagyobb ökoturisztikai fejlesztés valósult meg, közöttük olyanok, mint a Naplás-tavi kilátó, a Hármashatárhegyi kilátó, a Rotter Lajos turistaház vagy a most átadott Bölcső-hegyi kilátó - fűzte hozzá az államtitkár.
Az Agrárminisztérium erdőkért felelős államtitkára az átadáson elmondott beszédében rámutatott: „Az ökoturizmus fejlesztésében kulcsszerepet töltenek be a magyar erdők, azokon belül is különösen az állami erdőgazdaságok által kezelt, mintegy 1 millió hektár erdőterület. Az Agrárminisztérium irányítása alatt az erdőgazdasági cégcsoport kiemelt feladata és küldetése az erdők látogathatóságának biztosítása. Ez három feladatot jelent az erdészetek számára: a legfontosabb az erdőterületek fenntartása, a második az erdei ökoturisztikai infrastruktúra fejlesztése, majd a létesítmények és az infrastruktúra-hálózat fenntartása és működtetése.”
A Pilisi Parkerdő turisztikai infrastruktúrája új kilátóval gyarapodott: a természetjárók immár az 587 méter magas Bölcső-hegyen ma átadott, a Lajos-forrás felől már két körtúrával is megközelíthető, borovifenyő-gerendákból készült kilátóból élvezhetik az innen nyíló körpanorámát.
A Visegrádi-hegységben, Szentendre és Pomáz között található Bölcső-hegy kedvelt turisztikai célpont, környékén több forrás fakad – többek között a Csepel-forrás, a Háziipari-forrás, a Kármán-forrás, a Kékvizű-forrás –, köztük a legbővizűbb a 2021 tavaszán felújított, népszerű Lajos-forrás.
A Bölcső-hegy elsőrangú panorámával szolgál a természetjáróknak, amit többek között az is bizonyít, hogy már évtizedekkel ezelőtt, az 1970-es években is volt itt egy „magasles kilátó”, amelynek emlékét a XXI. század elejére már csak néhány betonpillér őrizte. A Pilisi Parkerdő a természetjáró szervezetekkel egyeztetve és javaslatuk alapján döntött úgy, hogy a régi helyén új kilátót épít.
Reinitz Gábor, a Pilisi Parkerdő vezérigazgatója hangsúlyozta: „a Pilisi Parkerdőben az alapítástól érvényesülő alapelv a természetközeli erdőkezelés és az erdők társadalmi, közjóléti szolgáltatásainak összehangolása. Közel egy évtizede fogtunk abba a nagyszabású munkába, amely a több mint 1.000 km turistaút-hálózat, számtalan pihenő- és szálláshely, forrás és kilátó megújulását, megépülését eredményezte. Ehhez azonban széleskörű együttműködésre is szükség volt, amelyben a kiemelt helyet elfoglaló Magyar Természetjáró Szövetség mellett a térség természetjáró szervezetei, a természetjárás elkötelezett hívei is aktív szerepet vállaltak.”
A Bölcső-hegyi kilátó terveit Koller József, Ybl-díjas építész készítette. A 2,4 x2,4 m alapterületű, áttört hasáb formájú szerkezet 10 x 10 cm-es borovifenyő-gerendákból készült, az építkezés során – a természeti értékek megóvása érdekében – az előregyártott elemeket kézi erővel vitték fel a Bölcső-hegy csúcsára vezető szűk, alig egy ember szélességű ösvényen. A körpanorámát nyújtó kilátószintről – a környező hegycsúcsokon túl – tiszta időben még a Mátra vonulatai is láthatóak.
A kilátó Lajos-forrás felől már két körtúrával is megközelíthető: a meglévő zöld háromszög mellett északról a frissen elkészült sárga háromszög jelzés is a kilátóhoz vezet.
Tassy Márk, a Magyar Természetjáró Szövetség igazgatója szerint a Bölcső-hegyi kilátó új lehetőségeket nyit az eddig leginkább a népszerű és hétvégén gyakran zsúfolt Lajos-forráshoz tartó turistáknak, akiket újabb, eddig nem átélhető élmény vár erdőjárásuk alatt.
Vitályos Eszter európai uniós fejlesztéspolitikáért felelős államtitkár elmondta: a kilátószintről látható tájhoz személyesen is kötődik: a Nagy-Csikóvár, a Lom-hegy, a Cser-hegy, a pilisszentlászlói hegyoldal és Szentendre mind az általa szeretett Pilis-Dunakanyar része.
A beruházás a VEKOP-4.1.1.-15-2017-00007. számú, „Gyalogszerrel felfedezni a Budapest környéki hegységek és a Gödöllői-dombság turisztikai termékkínálatát” című pályázat keretében valósult meg, a Magyar Természetjáró Szövetség, mint projektgazda koordinálásában, a Pilisi Parkerdő Zrt.-vel konzorciumi együttműködésben. A kivitelezésre 29,2 millió Ft-ot fordított az erdőgazdaság.
Forrás: Pilisi Parkerdő Zrt.
Fotók: Pilisi Parkerdő Zrt.
Hírszerkesztő: Nagy László