A világon uralkodó gazdasági modell, amely a ” vegyük-gyártjuk-használjuk-eltüntetjük” megközelítésen alapul, nem képes fenntartani és emelni az emberi életszínvonalat anélkül, hogy ne okozna környezeti romlást és ne járna gazdasági kockázatokkal. A gazdasági tevékenység és a természeti erőforrások iránti növekvő kereslet szétválasztása a körforgásos, bioalapú gazdasági megközelítéseken keresztül valósulhat meg, amelyek egy regeneratív növekedési modellhez vezetnek, és lehetővé teszik az emberiség számára, hogy csökkentse a bolygón lévő környezeti lábnyomát.
Az erdészeti ágazat, amely a körforgásos gazdaság biológiai és technikai ciklusában egyaránt jelen van, kiválóan alkalmas a körforgásos, bioalapú gazdasági modell elfogadására. Az erdészeti alapú értékláncok általános körforgásos jellege azonban továbbra is kihívást jelent, ami az ágazat hagyományos működési módjából adódik.
Az erdőalapú értékláncok fenntarthatóságának biztosítása érdekében az értékláncok minden szakaszában folyamatosan figyelembe kell venni és koordinálni kell a körforgást. Ennek megvalósítható kiindulópontja a fenntartható erdőgazdálkodás (SFM) elvei, amelyet a fa optimális, kaszkádszerű felhasználása követ minden termelési szakaszban, és az értékláncok végén a fogyasztás utáni fa hasznosításával zárul.
Ez a tanulmány elemzi a körforgásos megközelítések meglévő és lehetséges korlátait az erdőalapú iparágakban, nevezetesen a fafeldolgozó iparban (a fűrészáru feldolgozására, a bioenergia-termelésre és az építőiparban használt fára összpontosítva), a bútoriparban, a papír- és cellulóziparban, valamint a cellulózalapú szálakat és cellulózalapú műanyagokat felhasználó iparban.
Az elemzés bizonyítékot szolgáltat arra, hogy nem minden körforgásos megközelítés fenntartható minden körülmények között. Egyes esetekben a körforgásra való összpontosítás környezeti externáliákat okozhat, más esetekben pedig nem garantálja a gazdasági életképességet. Míg a körforgásos, bioalapú gazdaságra való áttérést a jogalkotó elősegítheti, a folyamatnak organikusan kell fejlődnie, az iparágak elhelyezkedése, a rendelkezésre álló (hulladék)erőforrások közelsége és a fogyasztói preferenciák alapján.
Az elemzés teljes szövege angol nyelven, pdf. formátumban érhető el a szövegkapcsolóra kattintva.
Forrás: FATÁJ-Online, UNECE, FAO
Fotók: UNECE, FAO, MicrosoftTeams
Hírszerkesztő: Nagy László