Stílszerűen a nemrégiben felújított egykori Esterházy-kastély adott otthont a Műemlékvédelem és régészet a regionális örökségturizmus fellendítéséért című konferenciának. A szakmai tanácskozáson Komáromtól Móron át Székesfehérvárig több idegenforgalmi nevezetességet mutattak be a szakemberek: még a Nyírségből is érkeztek előadók. Az ökoturizmus erősítésétől, az épített örökség új elemeinek bevezetésétől a látogatók számának növekedését is remélik a házigazdák.
A konferencia házigazdája, a Vértesi Erdő Zrt. ökoturisztikai koncepciója a Vértes Szíve Természetpark projekt keretében ölthet testet: ennek részleteit emelte ki bevezetőjében Kocsis Mihály, a társaság vezérigazgatója. A projekt illeszkedik a már megkezdett állami beruházásokhoz, összeköti az erdőgazdaság meglévő ökoturisztikai létesítményeit és csatlakozik a Vértesen átnyúló Országos Kékkörhöz és érinti a Mária-út egyes szakaszait is.
A természetparkon belül az örökségturizmus, a kastélyok, várak, múzeumok, történelmi helyek, a vallási turizmus gazdag tárháza a terület. Ennek egy szeletét mutatta be Smohay András, a Székesfehérvári Egyházmegyei Múzeum igazgatója, aki korszerű információs rendszert, a „beltéri GPS-t” mutatta be a hallgatóságnak. Az interaktív módon megismerhető múzeumi térkép segítségével a látogatók több időt töltenek a múzeumban és a székesfehérvári templomokban látható műtárgyak tanulmányozásával: a tervek szerint hamarosan a püspöki palotát is bekapcsolják a rendszerbe.
Bodnár Dorottya a majki kamalduli remeteség örökségturizmusban lefoglalt szerepét elemezve kifejtette: a festői környezetben lévő műemlék együttes évente 65 ezer látogatót vonz. Két új cellaház új közösségi és múzeumi funkciót kap, ahol családoknak és gyerekeknek kínálnak majd programokat. Felújítják a templomtornyot, az angolparkban rekreációs központot, fogadóteret alakítanak ki játszótérrel, étteremmel, parkolóval és ajándékbolttal.
A kastély- és várprogramba bekerült a tatai Esterházy-kastély és a gesztesi vár is negyven más műemlékkel együtt, amelyeket másfél milliárd forintért újítanak majd fel. Kovács Gergő igazgatóhelyettes a Lamberg-kastély Kulturális Központot mutatta be: a ma már kiállítóhellyel, könyvtárral, turisztikai és közösségi térrel működő egykori kastélyt 350 millióból újították fel, sváb tájházat alakítottak ki.
A Tatabányai Múzeum helyettes igazgatója, Kiss Vendel a bányászati és ipari skanzent, mint ipari örökséget mutatta be. A XV-ös bányaüzem területén, eredeti helyszínen kialakított ipari múzeum 1987-től folyamatosan gyarapodott a szabadtéri gépparkkal, kolóniaépületekkel, polgári otthonnal, iskolamúzeummal, mesterségek házával és az önkéntesekkel működő „élő múzeummal”, amely Európa-szerte egyedi és különleges bemutatóhellyé teszi a tatabányai skanzent. Hasonló értéket képvisel a Majk közelében, az egykori bányaüzem területén kialakított Oroszlányi Bányamúzeum, amelyről Mike István tartott érdekes előadást.
Az örökségturizmus lehetőségeit más oldalról világította meg Deák Attila vezető menedzser, Szabolcs-Szatmár megyei középkori falusi templomok tematikus útvonalairól és határon átnyúló lehetőségeit vázolta fel. A szabadtéren álló szakrális kisemlékek a Vértesben – ez volt a témája Perger Gyula néprajzos muzeológusnak és Kövesdi Mónika művészettörténésznek: a szakemberek kitértek kápolnák, emlékhelyek, temetők, mint vallásturisztikai célpontok ismertetésére. Fehér Péter, a Mária Út Egyesület képviselője a vallásturisztikai emlékeket és a Mária Út zarándokútvonalat mutatta be.
Forrás: kemma.hu
Szerző: Veizer Tamás
Fotók: Vértesi Erdő Zrt.
Hírszerkesztő: Nagy László