"Szeressük hazánkat, nemzetünket és szakunkat hűséggel,
egyetértéssel és összetartással."
Bedő Albert 1911

Országos Erdészeti Egyesület

A legmenőbb az ezüst

A legmenőbb az ezüst

– Október elején már nekifogtunk a földlabdás fenyők kiásásának, november közepén pedig megkezdtük a fenyőfák kivágását és behálózását is – tájékoztatott Nahóczki László, az Egererdő Zrt.  egri erdészetének vezetője. A szakember megosztotta: luc- és szerb lucfenyőt, ezüstfenyőt, valamint Nordmann-fenyőt árusítanak ők a bátori, az alatkai és a káli csemetekertjeikben.

– Korábban a lucfenyőt választották a legtöbben, ám a helyét most már átvette az ezüstfenyő. Valószínűleg azért az utóbbi a legnépszerűbb, mert sokáig fennmarad a tűlevele – mondta el az erdészetvezető. – A lucfenyőre is sokaknak esik a választása, bizonyára azért is van ez így, mert a klasszikus karácsonyi fenyőillatot ez a fajta biztosítja – mondta el.
Megtudtuk továbbá: a Nordmann-fenyő az, ami mindent visz, ám az ára is jóval borsosabb, ezért azt csak az elit engedheti meg magának.
– Egy Nordmann-fenyőfa ára akár nagyságtól függően 25-35 ezer forint is lehet, míg a lucfenyő körülbelül 1500-1800 forint méterenként, az ezüst pedig 2000-2800 körül mozog – tájékoztatott. – Mi a földlabdás lucfenyőket a káli csemetekertben áruljuk, általában kisméretű luc- és ezüstfenyők ezek. Nem vesszük vissza a fákat, ám a földlabdásak elültethetőek saját kertben, majd jövőre újra díszíthetőek – fogalmazott. Az erdészetvezető kitért arra is, hogy a karácsonyfának szánt fenyőket nem erdőből vágják ki, hiszen nem céljuk az erdőirtás, így a leendő karácsonyfák fenyőültetvényről valók, amelyeket direkt erre a célra létesítenek.

–További érdekesség, hogy nemrégiben még Oroszországba is vittek tőlünk fát ortodox karácsonyra az alatkai kertből, ez egy 15 méteres példány volt – mesélte.

Idén újabb fenyőültetvényeket létesített az Egererdő Zrt.: Nordmann-, luc- és ezüstfenyőket az alatkai csemetekertben. Három-öt esztendő múlva nőnek meg ezek.
– Sok érdeklődő van, szerencsére előnyben részesítik a fenyőt a műfenyővel szemben. Én magam is mindenkit arra ösztönöznék, hogy hagyományos fenyőt vásároljon, lehetőleg termelőtől. Annál is inkább, mert mégiscsak hangulatosabb az élő fenyő, mint a műfenyő.

Végül arra kértük a szakembert, hasonlítsa össze a fenyőfajtákat.
– A lucnak nagyon jó az illata. Az ezüstfenyő tűje marad fenn a legtovább. A szerb lucfenyő levelei még tartósabbak, mint a hagyományos lucfenyőié: a tűlevél fonákja az ő esetükben fehér, és a meleggel szemben ellenálló. A Nordmann-fenyő a legjobb, ám ez már tényleg luxuskategória. Az Egererdő Zrt-nél is kapható ez a fajta: Svédországból és Norvégiából hozzák ezeket.
Rákérdeztünk a régi nagy slágerre is:
– Feketefenyőt és erdei fenyőt is lehet nálunk kapni, ám ezek már kimentek a divatból. Van még egy fenyőkülönlegesség, a duglász, ilyen fa azonban a mi repertoárunkban nincs.
A Felsővárosban meglátogattunk még további két fenyőfa-kereskedést.
– A vásárolt fák típusa, nagysága attól is függ, a vásárló melyik társadalmi rétegből érkezett hozzánk, ám a legtöbben lucfenyőt vásárolnak. De népszerűek az ezüst-, s most már a Nordmann-fenyők is, az utóbbiak egyáltalán nem szúrnak. Én Nordmannt díszítek majd otthon – osztotta meg a fákat árusító Archibald. – Nálunk a lucfenyőnek 1500, az ezüstfenyőnek 3500, a Nordmann-fenyőnek pedig 7000 forint métere.

A közelükben lévő kereskedésen dolgozó eladónak, Annának is hasonlóak a tapasztalatai:
– A lucfenyőt választják a legtöbben, az a legolcsóbb, de ma már az ezüstfenyő is nagyon fogy. Nordmann-fenyőt idén még nem nagyon adtunk el, ám tavaly például sokat – mondta el. Anna elárulta azt is: az idős emberek általában kicsi fát vásárolnak, családi házakba viszont többnyire plafont verdeső példányokat, 2 méter fölöttieket is visznek tőlük.
Mindkét kereskedés álláspontja hasonló volt, mint az erdészetvezetőé: feketefenyőt nem visznek az emberek, Egerben legalábbis.

A Nordmann-fenyő a „legleg”

A kaukázusi jegenyefenyő – vagyis a Nordmann-fenyő vagy nordmannfenyő – dísznövényként Magyarországon is terjed, s manapság már karácsonyfának is divatos örökzöld. Tévesen gyakran „normann”, illetve „normand” fenyőnek hívják, pedig sem a normannokhoz, sem Normandiához semmi köze. Nevét Alexander von Nordmann finn zoológusról kapta. Húsz–harminc méter magasra növő, tömött, kúpos koronájú fa, ágai enyhén felfelé állnak. Levelei a hajtás felső részén félkörben, kefeszerűen állnak. A fényeszöld, kifelé ívelő levelek fonákján két fehér csík húzódik végig gázcserenyílásokkal és viaszpöttyökkel. Megdörzsölve kellemesen narancsos illatúak.

 

Forrás: heol.hu

Fotók: heol.hu/Berán Dániel

Hírszerkesztő: Túri János