Túlélt két világháborút, Lengyelország felosztását, a mongolok és a Német Lovagrend támadásait, de csak 6 évvel ezelőtt kezdett el romlani az állapota, amikor 2014-ben egy gyújtogatás során súlyosan károsodott a törzse. A tüzet követő évben csak az ágainak a negyedén hozott leveleket. Az erdészek mindent bevetettek, hogy valahogy megmentsék a fát, például öntözték a gyökereit, hogy enyhítsék az akkori aszályok hatásait.
2020-ban, 750 éve először nem rügyezett ki a fa, nem hozott új leveleket. A becslések szerint a tölgyfa a hetedik keresztes hadjárat idején (1248-1254) hajtott ki a délnyugat-lengyelországi Szprotawa erdőben, 28 méter magasra nőtt, a kerülete pedig 10 méteres lett. A tölgyfát "Chrobry"-nak, azaz vitéznek, vagy bátornak nevezték el Lengyelország első királyának, I. (Vitéz) Boleszlávnak a tiszteletére.
Habár a fa már elpusztult, még mindig a helyén áll. Szeretnék valamilyen formában megőrizni a tekintélyt parancsoló famatuzsálemet, ezért a korábbi években, amikor még lehetett, hajtásokat választottak le róla, hogy vegetatív szaporítással megőrizzék a fa genetikai örökségét.
Érdekesség, hogy 2004-ben egy erről a fáról származó makkot megáldott II. János Pál pápa, a makkből pedig fa lett, amiből még több fa lett, kb. 400 darab - ezeket pápai tölgyeknek nevezik Lengyelországban.
Forrás: index.hu
Fotók: notesfrompoland.com
Hírszerkesztő: Nagy László