Madarak és fák napja – favédelem és faápolás a városi erdőkben

Május 10-én ünnepeljük a madarak és fák napját, amely társnapjával, a nemzetközi Föld napjával szemben kifejezetten magyar kezdeményezés. Idén százhúsz éve, hogy 1902-ben Chernel István ornitológus megszervezte az első ilyen ünnepet. Nem sokkal később már bekerült az iskolákba is az esemény – manapság pedig azon kevés jeles napok közé tartozik, amelyet törvénybe foglaltak. A természetvédelmi törvény jelöli ki május 10-ét a madarak és fák napjának, és az eseménynek “a természet védelme iránti elkötelezettséget kell szolgálnia”.

A Pilisi Parkerdő Zrt. közel 60 ezer hektár állami erdőt kezel Budapest környékén és tágabb vonzáskörzetében. Ebből Budapesten 3500 hektár erdő tartozik hozzá, ahol különleges kihívásokkal kell szembenéznie. Ezeken a területeken az erdő legfontosabb feladata, hogy kikapcsolódást nyújtson a főváros lakóinak, illetve klímavédelmi funkciókat töltsön be.

Faápolás a városi erdőkben és parkokban

A budapesti zöld infrastruktúrában, az úgynevezett városi erdőkben előtérbe kerülnek az erdő ökoszisztéma-szolgáltatásai és esztétikai funkciói. Itt olyan különleges feladatokat is ellát a Parkerdő, amelyeket az emberi településektől távol eső erdőkben nem. Ezek közé a feladatok közé tartozik a faápolás is, mivel a városi erdőkben fontos a jeles fák, történelmi, tájrajzi jelentőséggel bíró egyedek megőrzése, valamint a sűrűn járt ösvények biztonságának megteremtése.

Emellett a Pilisi Parkerdő nemcsak a saját területén, hanem más helyeken is végez megbízásos faápolást: köz- és kastélyparkokban, mint például legutóbb a bajnai Sándor-Metternich-kastély felújításakor is.

Hogyan dolgozik a faápoló?

Ez utóbbi munka irányítója volt Borka Viktor, a Pilisi Parkerdő Bajnai Erdészetének munkatársa. A faápolás összetett tevékenysége a fa vizsgálatával kezdődik – magyarázza a szakember. Először külső jegyek alapján próbáljuk meghatározni, hogy milyen beavatkozásokra van szükség az adott egyednél – folytatja. Méréseket végzünk, meghatározzuk a törzs- és koronaátmérőt, a habitust (ez tulajdonképpen a fa kinézetét jelenti). Megvizsgáljuk az esetleges sérüléseket, bekorhadást, elgyengült vagy letört ágakat.

Így kapunk egy általános egészségügyi képet – folytatja Borka Viktor –, ami alapján osztályozzuk az adott fát. Optimális esetben nincs szükség semmilyen beavatkozásra. Ha gyanús jeleket látunk, akkor elkezdődik a műszeres favizsgálat. Ezek közé tartozik például a szélterhelés vizsgálata vagy a gyökérzeté, egy speciális, a hang terjedési sebességén alapuló eszközzel, a FAKOPP 3D-vel, amely egyébként magyar szabadalom, és amely megmutatja a fában kívülről nem látható korhadásokat és üregeket.

Ezek alapján dől el, hogy milyen beavatkozásra van szükség. Szóba jöhet például a korona részleges visszametszése – ebben az esetben a beavatkozás nem haladhatja meg a koronaméret 20 százalékát. Elgyengült, veszélyes ágak esetén alkalmazhatunk például dinamikus rögzítéseket vagy alátámasztásokat, de ezeket elsősorban nagy történelmi értékű fáknál használjuk, mert meglehetősen költséges eljárások.

A fafajok ellenálló-képessége genetikailag meghatározott, de hogy ezt mennyire képesek kihasználni, az a környezetüktől függ. Nem is az számít igazán, hogy milyen fafajról van szó, hanem arról, hogy az adott faj mennyire képes megfelelni a környezet támasztotta kihívásoknak. Általánosságban elmondható – fűzi hozzá Borka Viktor –, hogy a tölgyek és egyéb keményfák jobban ellenállnak például a korhadásnak. Ezzel szemben a hárs puhafa, az inkább kitett a környezeti hatásoknak. Összességében a nem megfelelő termőhely csökkenti a fák ellenálló-képességét, és a városi környezet általában nem megfelelő termőhely.

A faápolás tehát összetett munka, pontosan meghatározott céllal. A munka – némileg kiegészítve az erdőgazdálkodás szokásos feladatait – a fa élettartamának meghosszabbítására irányul, illetve arra, hogy minél tovább biztosítva legyen a parkok, parkerdők, városi erdők látogatóinak és a fáinak biztonságos és gyümölcsöző együttélése a Pilisi Parkerdő által fenntartott komplex ökoszisztémában.

Forrás: Pilisi Parkerdő Zrt.

Fotók: Pilisi Parkerdő Zrt.

Hírszerkesztő: Nagy László