Szakmaiatlan és elfogult megállapítások szerepelnek az állami erdőgazdaságok egykori működésével kapcsolatban a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal által készített jelentéstervezetben – olvasható abban a levélben, amelyet a Földművelésügyi Minisztérium a hivatal vezetőjének címzett. A Magyar idők lap birtokába jutott információk szerint a tárca szakértői jelezték: ha a Kehi „észszerű vizsgálata” után megszületett végleges jelentésből kiderül, hogy a társaságok működése évekkel ezelőtt jogszabályba ütközött, akkor a minisztérium megteszi a szükséges lépéseket.
Nem minden esetben megbízható forrásokon, összehasonlításokon alapulnak az állami erdőgazdaságok működéséről szóló jelentésben megfogalmazott felvetések és következtetések – derült ki a Földművelésügyi Minisztérium (FM) leveléből, amelyet a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) vezetőjének címzett. Lapunk információi szerint ebben példaként említették, hogy a Kehi a 30 legnagyobb árbevételt elért magán-erdőgazdasággal vetette össze az állami cégek működését. Az FM szakemberei szerint ugyanakkor a két szféra működése alapvetően eltér egymástól, ezért az összehasonlításnak sincs értelme.
Forrás: Kurucz Árpád
Az erdőgazdaságok működését korábban az Állami Számvevőszék is vizsgálta
Míg a magánerdészetek elsődleges célja a minél magasabb profit elérése, az állami társaságok számtalan, komoly anyagi ráfordítást igénylő közérdekű feladatot és közjóléti szolgáltatást látnak el, ami nyilvánvalóan negatívan hat az eredményességükre is. Az erdő- és vadgazdálkodásból származó bevételekből közjóléti beruházások valósulnak meg, így például kilátók, kerékpárutak, erdei vasutak, játszóterek, tanösvények, szabadidős tevékenységet támogató pihenők, erdei iskolák színterei vagy épp turistaszállások épülnek vagy újulnak meg. Mivel a két szegmens nem összevethető, a jelentés nem adhat reális képet arról, hogy 2010–2014 között jól gazdálkodtak-e a vizsgálat alá vont állami erdészetek. A kollégiumok által termelt bevételeket sem lenne észszerű összevetni például az ország legsikeresebb 30 szállodájának bevételeivel – emelte ki az FM a Kehi elnökének küldött levelében.
A Kehi jelentéstervezete felrótta az állami erdészeteknek, hogy kiugróan magasak voltak a vállalatirányítási kiadások, 2013-ban például a bevételek 17 százalékát emésztették fel. Ahogy a vezetői prémiumokat is kiemelte a jelentéstervezet, a nyilvánosságra került dokumentum szerint sok esetben többmilliós juttatást kaptak az állami cégek vezetői. Az FM ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a tulajdonosi jogok akkori gyakorlója korábban már elrendelte a prémiumok visszafizetését, sőt 2014-ben nem is került sor prémium kiírására. Eszerint a jogsértő és szabályellenes minősítés valójában nem állja meg a helyét – észrevételezi az FM. A vállalatirányítási költségek pedig az adott társaság méretétől és szervezeti felépítésétől is függnek, így általános következtetéseket nem lehet levonni ebből az eredményességre vonatkozóan.
Az állami erdőgazdaságok működését korábban az Állami Számvevőszék (ÁSZ) is vizsgálta. Jelentésében az ÁSZ rámutatott arra, hogy a társaságok túl alacsony összegért kapták használatba az állami földeket. Az FM jelezte a Kehi elnökének, hogy a cégeknek nincs ráhatásuk a vagyonkezelői díjakra, az árak mindenkori politikai döntés eredményeként alakulnak ki. Az alacsony használati díjak ellenében pedig össztársadalmi igényeket kielégítő, közjóléti szolgáltatások és feladatok ellátását várják el a cégektől.
Az FM leszögezte: az erdészetek feletti tulajdonosi jogok átvétele óta mindent megtesz azért, hogy az állami erdőgazdaságok eredményesen, a kormányzati elvárásoknak és a közjóléti igényeknek megfelelően működjenek. Ugyanakkor mivel a Kehi-jelentés még nem a végleges formában készült el, a további érdemi egyeztetésekre is csak azután kerülhet sor, ha a végleges dokumentum ismert lesz. Ekkor a korábbi tulajdonost, a Magyar Fejlesztési Bankot is bevonhatják az egyeztetésekbe. Abban az esetben, ha a jelentés elkészítésénél a Kehi a helytálló szakmai szempontokat is figyelembe veszi, és a jelentés olyan megállapításokat is tartalmaz, amelyek jogkövetkezményt vonhatnak maguk után, a tárca megteszi a szükséges intézkedéseket. Amennyiben pedig a dokumentum megfogalmaz olyan tételeket, amelyek még napjainkban is orvosolhatóak, az FM elkötelezett amellett, hogy a társaságok intézkedési tervet készítsenek a problémás gyakorlatok rendezésére.
A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal gyorsjelentése a témával kapcsolatban még októberben szivárgott ki. A Kehi mellett az Állami Számvevőszék is több társaság esetében büntetőfeljelentést tett szabálytalan gazdálkodás miatt. A Mecsekerdő Erdészeti Zrt. esetében már bírói szakaszban van az eljárás, a Verga Zrt.-nél számvitel rendjének megsértése miatt nyomoz az adóhatóság.
Forrás: Magyar Idők
Szerző: Köpöncei Csilla