Az Erdészeti Mérő- és Megfigyelő Rendszer a hazai erdők ökoszisztémájának belső folyamatait és összefüggéseit megfigyelő, állapotát felmérő, változásait nyomon követő, prognosztikai céllal is létrehozott sokrétű dinamikus rendszer, mely a szakmapolitikai elvárásokat teljesítve működik.
A 2030-ig tartó időszakra szóló uniós erdőstratégiában (EU Forest Strategy) foglaltakra válaszul a tagországok szintjén gyűjtött adatok egységes rendszerbe történő összefogására, a jelenleg működő monitoring rendszerekben rejlő lehetőségek feltárására intenzív nemzetközi munka kezdődött. A nemzetközi adatharmonizációs törekvésekben jelentős szerepet kapnak már létező szervezetek, melyek közül kiemelendő a levegőszennyezés erdőkre gyakorolt hatását vizsgáló program, az ICP Forests, valamint az európai erdőleltárakat összefogó hálózat, az ENFIN (European National Forest Inventory Network).
A nemzeti és nemzetközi elvárásokkal összhangban különböző projektek, fejlesztések zajlanak, illetve körvonalazódnak, melyek elősegítik többek között az erdőleltár adatok megbízhatóságának növelését, az adatok egyre szélesebb körben, kiemelten a nemzetközi adatszolgáltatásokban történő felhasználását, továbbá a többforrású erdőleltár irányába való elmozdulást.
A nemzetközi törekvések ismeretében az ENFIN, ehhez kapcsolódva az erdei ökoszisztémákról átfogó adatokkal rendelkező nemzeti erdőleltárak szerepének további növekedése várható a közeljövőben.
Nemzeti Szisztematikus Erdőleltárban (NFI) módszertani újítás a mikrohabitatok, törzset ért sérülések, elváltozások felvételezésének bevezetése, mely mintafa szinten történik. A metodika ilyen irányú kiegészítése lehetőséget teremt egyrészt a mintafák egészségi állapotának teljesebb körű jellemzésére, másrészt az élő és álló holtfákhoz kötődő mikroélőhelyek feltérképezésére. Ezáltal a hazai erdőleltár paraméterlistája – a nemzetközi irányokat követve – a természetvédelem és ökológia területét érintően is bővült.
Bár 2022 éves csapadékösszege nem maradt el nagymértékben az átlagtól, igen rapszodikus eloszlása miatt az évet mégis erősen aszályosként jellemezhetjük. A Nagy Területű Egészségiállapot felmérés (EVH) eredményei alapján a közepesen, illetve erősen károsodott fák aránya megtöbbszöröződött az utóbbi évekhez képest. Az Országos Erdőkár Nyilvántartás (OENyR) statisztikái szerint az erdőkár bejelentések mintegy felét aszálykárok tették ki, az érintett összterületet tekintve a legtöbb bejelentés Hajdú-Bihar és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyékből érkezett. Az Országos Erdőtűz Adattár nyilvántartása alapján a tűzesetek száma két hullámban, tavasszal és nyáron is jelentősen meghaladta az éves átlagot.
Az eredmények alátámasztják, hogy az erdőgazdálkodást komoly feladatok elé állítja meglévő erdeink védelme, és olyan erdőtársulások kialakításának támogatása, melyek képesek hosszú távon is fennmaradni a gyorsan változó környezeti hatótényezők mellett.
Éves rendszerességgel megjelentetett, leporelló formátumú összefoglaló kiadvány nemcsak a szakmai közönség, hanem az érdeklődők számára is betekintést nyújt a rendszert működtető alegységek munkájába, és a hazai erők ökoszisztémájában zajló változásokba.
Forrás: NFK EF
Fotók: NFK EF
Hírszerkesztő: Nagy László