Az erdősítések a termőföldek védelmét is szolgálják, és e funkció a klímaváltozás közepette egyre inkább felértékelődik. Az erdőtelepítés és a fásítás az agrárgazdálkodók számára korábban főként egy alternatív termőföld használati lehetőségnek számított, amelynek során a mezőgazdasági művelésre kevésbé alkalmas területeket lehetett jövedelemtermelésre, illetve a birtok saját faanyagigényének kielégítésére hasznosítani. Egyre szélesebb körben tudatosul azonban, hogy a mezőgazdasági területeket behálózó erdők és fásítások egyben a termőföldek védelmét is szolgálják.
Az elmúlt közel 20 évben töretlen népszerűségnek örvendő erdősítés és fásítás, valamint az agrárerdészeti rendszerek létesítése egy lehetséges földhasználati alternatíva tehát, melynek ösztönző támogatása a VP-t követően a KAP-ban is folytatódik.
Az erdőtelepítés a gazdálkodó szándékától és a terület adottságaitól függően lehet kimondottan gazdasági célú, ún. „ipari célú”– ekkor a terület mezőgazdasági művelési ágban marad -, vagy hosszú távú földhasználat váltás erdőtelepítéssel. Utóbbi esetben a telepítési költségek mellett az 5-11 éven keresztül az ápolás és a kieső mezőgazdasági jövedelem átalány jellegű pótlása is támogatott, a terület pedig BISS jogosult marad.
Az agrár-erdészeti rendszerek támogatása elsősorban a mezőgazdasági termelőknek szól: mezőgazdasági hasznosítású területen mezővédő fasor, vagy több sor fából és cserjéből álló mezővédő erdősáv, vagy fás legelő, fás kaszáló létrehozása, illetve fenntartása.
Az agrár-erdészeti rendszerek által elfoglalt mezőgazdasági földterület a KAP-ban immár egyértelműen nem esik ki a támogatható területből, így jogosult marad a közvetlen területalapú támogatásokra is. Agrár-ökológiai program elemeként, illetve tájelemként is számba vehető. Így tehát a megújított struktúrájú mezővédő fasor, mezővédő erdősáv vagy gyepen telepített faegyedek által elfoglalt terület is támogatott terület marad.
Erdőtelepítésre, agrárerdészeti rendszerekre kitűnő gyakorlati példákat láthat a Szántóföldi Napok területén. Amennyiben kérdés merül fel Önben, szakértő kollégáink szívesen állnak rendelkezésére.
Erdészet ágazati érdekképviselet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarában
Az Agrárkamara gazdasági kamaraként mind országos, mind megyei szinten ellátja az erdészeti ágazatban érintett, erdőgazdálkodáshoz köthető tevékenységet végző, mintegy 40 ezer tagjának érdekeit. Részt vesz az ágazatot érintő jogszabályok megalkotásában, véleményezésében, illetve a tagság igényeinek felmérésében.
Ezek alapján jogszabálymódosítási javaslatokat fogalmaz meg. Szakmai, szakmapolitikai és gazdasági témákban információt terjeszt, illetve képzéseket szervez, kutatásokban vesz részt. Mindezt az erdészeti ágazat legfontosabb szakmai, oktatási, kutatási és érdekképviseleti szervezeteivel szoros szakmai együttműködésben.
A NAK erdészeti szakértőinek tevékenysége (a teljesség igénye nélkül)
-
Ágazati szabályozási feladatokban való részvétel;
-
Aktív fellépés a magán-erdőgazdálkodás, a magán-erdőgazdálkodás szerveződései és az erdészeti szakirányítási tevékenység fejlesztése érdekében;
-
Erdő- és vadgazdálkodási szakterületet érintő kamarai tájékoztatási feladatok ellátása, úgymint online és személyes részvételű rendezvények, képzések, tájékoztató kampányok szervezése, lebonyolítása;
-
Részvétel a Vidékfejlesztési Program eredményes végrehajtásában, valamint a KAP 2021-2027 erdészeti intézkedéseinek megtervezésében;
-
Az ágazat szereplőinek, a NAK tagjainak képviselete ágazatközi egyetetéseken;
-
Nemzetközi kapcsolatok ápolása, elsősorban az európai mezőgazdasági termelők és szövetkezetek legjelentősebb érdekvédelmi szervezetén, a Copa-Cogeca-n keresztül.
Forrás: NAK Szántóföldi Napok
Fotók: NAK
Hírszerkesztő: Nagy László