"Szeressük hazánkat, nemzetünket és szakunkat hűséggel,
egyetértéssel és összetartással."
Bedő Albert 1911

Országos Erdészeti Egyesület

Nemzeti kincsünk a hazai vadállomány - az optimális vadlétszám elérése a cél - megnyílt a 30. FEHOVA

Nemzeti kincsünk a hazai vadállomány - az optimális vadlétszám elérése a cél - megnyílt a 30. FEHOVA

A természeti erőforrások védelme és a velük való bölcs gazdálkodás a követendő elv. Csak így biztosítható ugyanis, hogy hosszú távon megmaradjon Magyarország gazdag, értékes természeti környezete és biodiverzitása – mondta Nagy István agrárminiszter csütörtökön, Budapesten, a FEHOVA megnyitóján.

A tárcavezető  a rendezvényen hangsúlyozta, elkötelezettek vagyunk amellett, hogy a magyarországi erdők állapota tovább javuljon, területük bővüljön, a fenntartásukat végző vállalkozások pedig versenyképesek legyenek. Hozzátette, a Közös Agrárpolitika vidékfejlesztési pilléréből 11 százalékban részesedik az erdőgazdálkodás, amely csaknem 80 százaléka közvetlenül zöld célokra fordítható. Ezek a források pedig hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a fával borított területek aránya 22 százalékról 27 százalékra emelkedjen. Így az előző uniós elszámolási ciklushoz képest majdnem háromszoros, összesen mintegy 310 milliárd forint pályázati támogatás jut a hazai erdőkre 2027-ig.

A magyarországi erdők évente 4-5 millió tonna szén-dioxidot kötnek meg, és a fatermékek használata körülbelül ugyanennyi szén-dioxid kibocsátását váltja ki, amivel nagymértékben hozzájárul a klímaváltozás hatásainak enyhítéséhez. Nagy István eredményként említette azt is, hogy 2014-től 2022 végéig összesen 43,7 ezer hektárra igényeltek sikeresen a Vidékfejlesztési Programból erdőtelepítési támogatást, amiből 32 ezer hektár már meg is valósult. Ezt növeli az állami erdőgazdaságok területén megvalósuló mintafásítási és újszülöttek erdeje program is, amelyek 2020 óta összesen további 1700 hektár új erdőterületet eredményeztek.

Nagy István kiemelte, mindannyian büszkék lehetünk a vadállományunkra, amelyre szerénytelenség nélkül mondhatjuk, hogy nemzeti kincsünk. Ezzel az örökséggel pedig felelősen kell gazdálkodnunk, hogy megőrizzük a jövő generációi számára. Jobb minőségű vadállomány kialakítására kell törekedni, olyan optimális létszámra, ami megteremti a vadgazdálkodási ágazat összhangját a mező- és erdőgazdálkodással.

A gímszarvas- és a dámszarvaslétszám erőteljes növekedést mutat Magyarországon és Európa-szerte egyaránt. Ezért nem odázható el a lokálisan túlszaporodott nagyvadállomány jelentős létszámcsökkentése a problémás helyeken – nyomatékosította.

Az agrárminiszter a 2022/2023-as vadgazdálkodási évről azt mondta, az ágazat több mint 3 milliárd forintos eredményt realizált.  Ebben az időszakban 1449 vadászterületen mintegy 450 ezer mezei nyulat és fácánt hasznosítottunk, valamint 345 ezer nagyvadat.

A miniszter kitért arra is, hogy az egyedülálló vadállományunknak köszönhetően hazánkban csaknem 50 vállalkozás foglalkozik vadhúsfeldolgozással. A feldolgozott 3 500 tonna vadhús mintegy 90 százalékát exportáljuk. A legfontosabb felvevőpiacunk Németország és Olaszország. A vadhús amellett, hogy különleges ízélményt biztosít, élettani szempontból is számos jótékony tulajdonsággal bír. Nagy István felhívta a figyelmet arra is, hogy az agrártárca olasz mintára vizsgálja a műhús gyártásának és forgalmazásának betiltási lehetőségét.

A tárcavezető hozzáfűzte, hogy erdeinkre, vizeinkre is kiemelt figyelmet kell fordítanunk, éppen ezért az idei év jelentős eseménye lesz a Nemzeti Horgászturisztikai Stratégia elfogadása.

Sikerült a józan ész alapján néhány dolgot rendezni a vadászati jogalkotásban – mondta a megnyitón Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, az Országos Magyar Vadászati Védegylet elnöke. Legkritikusabb területnek a vadkárt nevezte. Mint emlékezetes, ez ügyben a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) bejelentette, hogy jogi segítséget nyújt a károsult gazdáknak. Semjén szerint ugyanakkor nem ilyen súlyos a helyzet: a bírósági ügyek tízes nagyságrendűek és nem tudok olyanról, hogy bírói ítélet esetén ne fizetett volna a vadászatra jogosult – mondta. Mint megemlítette, az érintett szervezetek képviselői nemrég egyeztettek, és megállapodtak, hogy a vadászati kamara és a NAK is kijelöli a jogászait, akik kvázi békéltető testületként működnek majd közre a vitás ügyekben. „Nem cél, a perek generálása, ne a jogászbizniszt támogassuk” – jelentette ki.

Forrás: AM Sajtóiroda, Világgazdaság/

Fotók: Pelsóczy Csaba/AM, Botár Gergely/Miniszterelnökség

Hírszerkesztő: Nagy László