2017. évi első ülésén a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács a fenntarthatóság szempontjából két lényeges területtel, a génmegőrzéssel és az éghajlatváltozással foglalkozott.
V. Németh Zsolt államtitkár és Mezőszentgyörgyi Dávid miniszteri biztos az állam kiemelt szerepvállalásának fontosságát mutatta be a génmegőrzés és génhasznosítás területén. A génmegőrzés ugyanis élelmezési, mezőgazdasági szempontból stratégiai fontosságú terület. Miközben a világon a mezőgazdasági termelésbe vont fajták 75%-a eltűnt az elmúlt időszakban, és a világ élelmezésének 60%-át három faj (rizs, búza és a kukorica) adja, a Kárpát-medence igen fajgazdag területnek számít, amelyek megmentése, az agrobiodiverzitás növelése kiemelt feladat. Magyarország a növényi génmegőrzés szempontjából megfelelő infrastruktúrával és működő rendszerrel rendelkezik, 50 ezer fajtát őriz a Növényi Diverzitás Központ. Az állati génmegőrzés területén azonban komolyabb előrelépésre, több állami állomány létrehozására van szükség, illetve együttműködésre a magántulajdonosokkal, civil szervezetekkel. Ez utóbbira jó példa a magyar kutyafajták megmentésére indított program. A Földművelésügyi Minisztériumban ezért készül egy koncepció, amely a megőrzés mellett a génmentésre, génhasznosításra is komoly hangsúlyt fektet. Alappillérei az egységes jogszabályi háttér és szervezeti struktúra létrehozása, ösztönzők és támogatások beépítése, továbbá a génmegőrzés folyamatába vont állat és növényfajok népszerűsítése. Minderre a minisztérium költségvetésén belül érdemes forrásokat biztosítani, hogy ne uniós forrásoktól függjön ez a globális szempontok mellett lokális érdekből is kiemelten fontos terület.
A második Nemzeti Éghajlatvédelmi Stratégiát vitaindítójában dr. Makai Martina, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára mutatta be. A stratégia arra keresi a választ, hogy a párizsi megállapodással összhangban milyen lépéseket kell tennünk a hőmérséklet emelkedés megállítására. Cél, hogy Magyarország EU-n belüli jó pozícióját az egy főre jutó üvegházhatású gáz kibocsátás tekintetében meg tudjuk hosszútávon is őrizni. Hiszen míg Európában az éves ÜHG kibocsátási átlag fejenként 8 tonna, addig hazánkban ez az érték csak 6 tonna körül alakul. Mindeközben a kibocsátás csökkentés a foglalkoztatottsági szint növelésével együtt kell, hogy járjon. Ebben az egyes ágazatok közül az épületenergetikai és a hulladékkezelési területen mutatkozik komoly lehetőség. A szénelnyelés növelése szempontjából például az erdőtelepítés jelenthet előrelépést, ahol cél a jelenlegi 21%-ról 26-27%-ra emelni a hazai mutatókat, ami mintegy 600 ezer hektár új erdő létrehozását jelenti. A témával kapcsolatos vita során is kiemelt helyen jelent meg a szemléletformálás és az oktatás kérdése, hiszen a jövőt megalapozó körkörös gazdasági modell működtetése területén nem minden anyagi kérdés, a sok esetben rendelkezésre álló források mellett komoly szerepe van a társadalmi szándék meglétének.
A NÉS ernyőstratégia, ami figyelembe veszi a témát érintő egyes ágazati stratégiákat, de nem módosítja azokat. Így nem módosítja a Nemzeti Energiastratégiát sem, bár annak felülvizsgálata többször felmerült a tanácstagok hozzászólásaiban is. Az NFFT aktívan közreműködött a stratégia véleményezésében, vizsgálta a Fenntarthatósági Keretstratégiával való egyezést.
Bartus Gábor titkár az egyebek napirendi pontban beszámolt az egyes munkabizottságok működéséről, melyek tárgyaltál a NÉS és az erdőtörvény módosításának tervezetét. Ez utóbbi témájában a munkabizottság és így a Tanács sem látta szükségesnek állásfoglalás megfogalmazását.
Az ülés keretében a Tanács elfogadta továbbá a 2016. évi beszámolót és a 2017. évre vonatkozó munka- és pénzügyi tervet.
Forrás: OEE
Szerző: Lomniczi Gergely
Hírszerkesztő: Nagy László