"Szeressük hazánkat, nemzetünket és szakunkat hűséggel,
egyetértéssel és összetartással."
Bedő Albert 1911

Országos Erdészeti Egyesület

Még nincsenek pontos adatok a vaddisznógyérítésről

Még nincsenek pontos adatok a vaddisznógyérítésről

Bár pontos adatok nincsenek, az afrikai sertéspestis (ASP) terjedésének megállítására elrendelt vaddisznógyérítés a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal szerint folyik, és a vadászok, valamint a házisertés-tartók kártalanítására már több mint 4,6 milliárd forintot fizettek ki – írta a Világgazdaság.

Nagy István agrárminiszter tavaly év végén és az idén januárban is többször nyilatkozott arról, hogy az afrikai sertéspestis (ASP) terjedésének megakadályozására gyéríteni kell a vaddisznóállományt. A Világgazdaságnak novemberben úgy nyilatkozott, hogy 30 százalékkal megnövelték a vaddisznók kilövésére szóló kvótákat, és határozottan felszólították a vadásztársaságokat, hogy gyérítsék a vaddisznóállományt. Később konkretizálta: a cél a két négyzetkilométerenkénti egy vaddisznó.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnak egyelőre nincsenek pontos adatai arról, hogy hol tart a gyérítés – derült ki a NÉBIH által a Világgazdaság kérdéseire küldött válaszból. Pontos, az egész országra vonatkozó adatokat a vadászati év végén, a vadászatra jogosultak által leadott jelentések összesítése után tudnak mondani. A közepes kockázatú terület decemberi kiterjesztése után az ezen a területen elrendelt, diagnosztikai kilövéssel megvalósuló állománygyérítésről szintén a későbbiekben lesznek adataik. A hatóság ivar és kor szerint meghatározva megadta a vadásztársaságoknak, hogy mennyi vaddisznót kell diagnosztikai célra leadniuk. Ahogy azt Pechtol János, az Országos Magyar Vadászati Védegylet főtitkára elmondta, a diagnosztikai céllal leadott állatokat a vizsgálat után éppúgy megsemmisítik, mint az ASP-vel fertőzött egyedeket.

A vaddisznóállomány jelenlegi sűrűségéről sem szolgált pontos adatokkal a NÉBIH. Annyit közöltek, hogy Magyarország vaddisznósűrűsége nagyon változó mind a fertőzött, mind pedig az afrikai sertéspestistől mentes területeken. Nógrád, Heves és Borsod megyében a járvány megjelenése előtt nagy volt az állománysűrűség, éppen ezért ezeken a területeken látványos a betegség terjedése és az állomány csökkenése.

Forrás: NAK, Világgazdaság

Fotók: NaturHun - YouTube

Hírszerkesztő: Nagy László