Napjainkban egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy a Föld által biztosított erőforrások végesek. Jövőnk záloga, hogy ezeket az értékeket kellő körültekintéssel, felelősen és hosszú távú szemlélettel kezeljük.
Az erdőleltározás az erdei ökoszisztéma számos elemét, összetevőjét méri fel, veszi számba, elsősorban a vegetációt megcélozva. A leltározás nem terjed ki a faunára, de számos olyan kapcsolódási pontja van (fajlisták, holtfa adatok, stb.), amelyek segítségével összekapcsolható egy hasonló léptékű és szisztémájú fauna-leltárral.
Az erdőleltár statisztikai alapokon nyugszik, a mintavételezés megtervezésétől kezdődően egészen a gyűjtött, felmért adatok feldolgozásáig, kiértékeléséig bezáróan. A mintavételezés nagyterületű erdőleltározást takar, így az eredmények is csak egy adott - minimális - terület nagyságig értelmezhetőek, további területbontásuk már a megbízhatóság és reprezentativitás romlása miatt nem ajánlott.
Az erdőleltározás kiemelt céljai:
a politikai döntéshozók, a szakmai irányítók, valamint a további szakmai és társadalmi partnerek részére kiterjedt és megalapozott információszolgáltatás a hazai erdőkről;
az erdő ökológia állapotának felmérése, változásának nyomon követése;
az erdő gazdasági erőforrásainak felmérése, azok fenntartható kezeléséhez, hosszú távú prognózis készítéséhez a megfelelő információk szolgáltatása;
az erdővel kapcsolatos hazai és nemzetközi adatigények kielégítése.
Az erdőleltározás során a nemzetközi definíciók kerülnek alkalmazásra, így az adatok, eredmények teljes mértékben kompatibilisek az egyre markánsabb igénnyel jelentkező nemzetközi (európai és még nagyobb léptékű) szakmai adatbázisokkal, döntéshozatali hátteret biztosító információs elvárásokkal. Ezen túlmenően a hazai környezet is - a szűkebb szakközönségtől kezdve a szélesebb társadalomig - bízvást talál fontos és eddig még el nem érhető információt az erdőleltár eredményei között.
A biológiai rendszereknél még inkább létkérdés a változások észlelése, nyomon követése a szükséges intézkedések meghozatalához. A fentieken túlmenően erdőleltár a monitoring funkcióját is betölti, méghozzá az elemzésekhez elengedhetetlenül szükséges egységes szemlélet és metodika fenntartásával és az alkalmazott statisztikai módszer összes előnyével.
A 2010-ben indult magyarországi erdőleltár két, egymást követő ötéves felmérési ciklusának eredményei statisztikai adatok formájában a szövegkapcsolóra kattintva tekinthetőek meg.
Forrás: NFK
Fotók: NFK
Hírszerkesztő: Nagy László