Elutasította Magyarországnak az ökológiai jelentőségű területek kijelölése tárgyában benyújtott keresetét az Európai Bíróság, amely azzal indokolta döntését, hogy az Európai Bizottság jogszerűen járt el, amikor az őshonos fajokat vette figyelembe az ökológiai jelentőségű területek meghatározása érdekében.
A mezőgazdasági termelők részére nyújtandó közvetlen uniós támogatások rendszerét szabályozó alaprendelet a mezőgazdasági termelésben a környezettudatosság előmozdítása érdekében egyebek mellett előírja: amennyiben egy mezőgazdasági üzem szántóterülete több mint 15 hektárt tesz ki, az érintett gazdálkodónak gondoskodnia kell arról, hogy e szántóterület legalább 5 százalékának megfelelő terület úgynevezett ökológiai jelentőségű terület legyen.
Az Európai Bizottság a mezőgazdasági termelésben a környezettudatosság előmozdítása érdekében előírta, hogy olyan területeken, amelyeken nem használnak ásványi műtrágyát vagy növényvédő szereket, csak őshonos fajok ültethetőek be. A bizottság szerint a fajok kiválasztása során a természetes környezet egyensúlyának megőrzése – amit az őshonos, azaz nem betelepített növények jelenléte biztosít – hozzájárul az adott terület biológiai sokféleségének fenntartásához.
Magyarország szerint az uniós bizottság rendelete túlment a ráruházott hatáskörökön, és ezért a nem őshonos fajokra vonatkozó korlátozás megsemmisítését kérte a törvényszéktől. A bíróság kiemelte, hogy a bizottság az ökológiai jelentőségű területté történő minősítéssel kapcsolatos kritériumai vonatkozhatnak a telepíthető fajokra is.
A döntés hangsúlyozza: noha „a tagállamok hatáskörébe tartozik a rövid vágásforgójú fás szárú energetikai ültetvények létesítése érdekében telepíthető fafajok meghatározása, e fajoknak azonban meg kell felelniük az Európai Parlament és a Tanács által elfogadott alaprendelet és a Bizottság rendeletében megállapított kritériumoknak”.
Forrás: piacesprofit.hu/kkv_cegblog
Fotók: magro.hu
Hírszerkesztő: Nagy László