Porzsolt Levente, a zágoni magánerdészet vezetője indítványára tegnap a megyei könyvtárban ültek össze az erdészetek, közbirtokosságok vezetői, hogy egy időszerű problémára próbáljanak közösen megoldást találni. A 2019 decemberében kibocsátott, az erdészeti alkalmazottak státusára vonatkozó 234-es törvény értelmében ugyanis meredeken megemelkedtek az ágazati minimálbérek, amelyek az erdőtulajdonosok többségét nagyon nehéz helyzetbe hozzák, miközben az állami erdészet – nagyon méltánytalanul – versenyelőnyhöz jut. Ezt a gondot még súlyosbítja a fapiac hanyatlása is.
A decemberi törvény szerint most egy erdész alapfizetése, a 25%-os kockázati tényezővel bruttó 4181 lej, az eddigi országos minimálbérhez (2200 lej) képest. E hónapban erről a témáról már az APABET – a Kelet Erdélyi (Székelyföldi) Erdőtulajdonosok és Erdőgazdálkodók Szövetségének vezetőségi gyűlése is tárgyalt, ám a nehezebb részt illetően kellett összehívni ezt a közgyűlést: a jelenlevő vezetőknek kell ugyanis megmagyarázni majd saját tagságuknak, hogy ebben az évben előfordulhat, nem osztalékot kapnak erdőtulajdonuk után, hanem még fizetniük kell.
Az összejövetelt Tamás László, a Nagy-Küküllő Közbirtokosság elnöke nyitotta meg, aki kifejtette, a megoldási lehetőségek eléggé korlátoltak, a szolidarizálást és a kitartást javasolta, illetve a hatékonyabb gazdálkodás érdekében az erdészetek átalakítását gazdasági társasággá.
Dr. Melles Előd, az erdészek érdekszövetségének társelnöke a szövetkezetbe tömörülést látja járható útnak, ehhez valószínűleg anyaországi támogatást is igénybe lehetne venni. A bérköltségek 30%-os növekedése maga után vonja, hogy a közbirtokosságoknak az erdő hektárjának őrzéséért az eddigi 90–100 lej helyett akár 150-et is fizetni kell a magánerdészeteknek (miközben a Romsilva akár féláron is elvégzi, mert az állami költségvetésből kipótolja a reális költségeket), ennek ellenére továbbra is nyereségesen kell végezni az erdőgazdálkodást. Ugyanis, ha három évig veszteséges egy erdészet, az állam visszavonhatja a bélyegzőkalapács használati jogát, vagyis korlátozhatja a működését, s akkor mindenképpen többet fizet majd a tagság. Az ozsdolai közbirtokosság esete arra int, hogy vigyázni kell a tulajdonunkra, emelte ki minden felszólaló.
A fapiac megrendülésére a felszólalók szerint megoldás lehetne az átmeneti raktározás, hogy a megfelelő időben, jobban tudják értékesíteni a fát, amelynek jelenleg nagyon nyomott az ára, illetve a nyersanyag feldolgozásának bevállalása, amely viszont tőkekoncentrációt, befektetést kíván. Az is szóba került, hogy az erdei terméseket – a makkot, erdei gyümölcsöt, melyet egyesek jelenleg ellenőrizetlenül kihordanak az erdőből – a közbirtokosságok is értékesíthetnék, mert ezek piaca biztos.
A szakminisztériumnak címzett petícióban tehát sok problémát kellene jelezni, egyik javaslat az lenne, hogy az állami erdészet ne folytathasson gazdasági tevékenységet, mert ez hátrányba hozza a magán-erdészeteket, de erre az elpolitizált rendszerben kevés esély van – fogalmazódott meg.
Az egybegyűlteket az asztalnál ülők felkérték, jelenlétükkel jelezzék az ozsdolai közbirtokosság ügyének február 11-i tárgyalásán (reggel 9-kor), hogy szolidarizálnak a felperesekkel.
A brassói területi erdészeti felügyelőség vezetői, akik szintén jelen voltak, hozzászólás nélkül hallgatták végig a megbeszélést.
Forrás: Székely Hírmondó
Szerző: Bodor Tünde
Fotók: Székely Hírmondó
Hírszerkesztő: Nagy László