"Szeressük hazánkat, nemzetünket és szakunkat hűséggel,
egyetértéssel és összetartással."
Bedő Albert 1911

Országos Erdészeti Egyesület

Januártól már dolgoznak az új fővadászok

Januártól már dolgoznak az új fővadászok

Ötvenkét fővadász kezdi meg munkáját az országban január elsején, a napokban nevezhetik ki őket. Az új közszolgálati tisztviselők a vadgazdálkodási tájegységek élén az agrártárca irányításával látják majd el szerteágazó feladataikat.

A módosuló szabályozásnak megfelelően a vadászterületeken újjáalakulnak a földtulajdonosi közösségek, tagjaik továbbra is igényelhetik a haszonbérleti díjat a közös képviselőtől.

Jövő márciusig folyamatosan lépnek hatályba azok a rendelkezések, amelyek egy tavalyi törvénymódosítás nyomán a vadgazdálkodás megújítását tűzték ki célul. Ennek egyik fontos állomása, hogy januárban megkezdik tevékenységüket a közszolgálati tisztviselőnek minősülő fővadászok, akik a most létrehozott 52 vadgazdálkodási tájegység működését szervezik, koordinálják a jövőben. A Földművelésügyi Minisztériumtól megtudtuk: a meghirdetett pályázatokra 143 szakember jelentkezett. A fegyvertartási engedély és a büntetlen előélet mellett a kinevezés feltétele a megfelelő szakmai gyakorlat. A jogszabály december végéig adott határidőt az alkalmas személyek kiválasztására. Úgy tudjuk, a kinevezés a napokban megtörténik.

Újdonság az is, hogy a földtulajdonosok a jövőben csak akkor gyakorolhatják vadászati jogukat, ha vadásztársaságként működő egyesületet vagy céget hoznak létre. Korábban ez nem így volt, ami helyenként ellentmondásokhoz vezetett. Tájegységenként mostantól 20-30, az országban összességében csaknem ezerötszáz vadászatra jogosult szervezet működhet. A társaságoknak a vadászterület földtulajdonosaival, pontosabban a tulajdonosok közösségeivel haszonbérleti szerződést kell kötniük. Információnk szerint az új tulajdonosi közösségek a legtöbb helyen már megkezdték tevékenységüket, és döntöttek a vadászterület hasznosításáról.

A haszonbérleti díj összege hektáronként évente 100 és 800 forint között lehet, a vadászterület adottságaitól függően. A tényleges díj ugyanakkor megállapodás kérdése. Az utóbbi években előfordult, hogy a vadászterületek egyes földtulajdonosai nem kapták meg a szerződésben meghatározott bérleti díjukat. Ezzel kapcsolatban a Földművelésügyi Minisztérium felidézte: a vadásztársaságok a haszonbérleti díjat a földtulajdonosi közösség közös képviselőjének fizetik ki, általában évente. A közös képviselő feladata, hogy a díjat eljuttassa a földtulajdonosokhoz. Az érintettek az elévülési idő öt éve alatt igényelhetik az pénzt a közös képviselőtől. Ha munkájával nincsenek megelégedve, leválthatják. Az öt év letelte után a földtulajdonosi közösség dönthet a fel nem vett haszonbérleti díjak elköltéséről. A leggyakrabban a területen található földutak és vízelvezetők karbantartására fordítják a megmaradt összeget.

Az új vadászati jogszabályok bevezetésének utolsó lépcsőfokaként jövő márciustól kezdetét veszi az immár húsz évre szóló vadgazdálkodási időszak. Addig nemcsak a vadászati jog gyakorlásának egyes feltételei változnak meg, s nem csupán a tulajdonosi és igazgatási szervezet alakul át, de új üzemtervek is készülnek. Megtudtuk: a földművelési tárca az ehhez kapcsolódó végrehajtási rendelet előkészítésén dolgozik. A vadászok érdekeit képviselő Országos Magyar Vadászkamara kérdésünkre tudatta: fontosnak tartják, hogy a szabályozás teljes körű legyen. A feltételek újragondolásával oldható meg a jövőben egyebek között a vadkárok hatékony megelőzése, rendezése, vagy például a hagyományos vadászati módok – köztük az agarászat, az íjászat és a solymászat – gyakorlása is. A kamara szerint a legnagyobb előny, hogy a rendelkezések megpróbálják összehangolni a vadgazdálkodás, a környezet- és a természetvédelem, valamint a tulajdonjog különféle szempontjait.

Forrás: Magyar Idők

Fotók: 24.hu

Hírszerkesztő: Nagy László