"Szeressük hazánkat, nemzetünket és szakunkat hűséggel,
egyetértéssel és összetartással."
Bedő Albert 1911

Országos Erdészeti Egyesület

Tájékoztatás a lábon eladott erdőkkel kapcsolatos ügyintézésről

Tájékoztatás a lábon eladott erdőkkel kapcsolatos ügyintézésről

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal felhívja az erdőgazdálkodók, erdőtulajdonosok, fakitermelők és fakereskedők figyelmét, hogy általános félreértés övezi azt az esetet, amikor az erdőgazdálkodó a kezelésében található erdő faállományát vagy annak egy részét nem kitermelt, hanem tőtől el nem választott állapotában értékesíti. Ilyen, úgynevezett lábon történő eladás során közös érdeke az erdőgazdálkodónak és a vevőnek, hogy a jogszerű fakitermelés és faanyag-kereskedelem biztosítása érdekében egészen az elvégzett fakitermelés bejelentéséig együttműködjenek.

Sokan – tévesen – úgy gondolják, hogy az erdőgazdálkodót az eladás után már nem érinti a fakitermelés, arról egyedül a vevőnek kell gondoskodnia. Az erdőtörvény előírásai szerint az erdei haszonvételeket (így a fakitermelést is) az erdőgazdálkodó gyakorolhatja, tehát annak jogai és kötelezettségei az adásvételt követően is fennállnak. Megmaradnak az erdőgazdálkodó kötelezettségei

  • a tervezett fakitermelés előzetes bejelentésére, illetve
  • a fakitermelés végrehajtásának bejelentésére az erdészeti hatóság felé, valamint
  • a műveleti lap aláírására is.

Az erdőgazdálkodó felel az erdészeti hatóság felé a jogszerű fakitermelésért, a fakitermelés szakszerű végrehajtásáért és a fakitermelés során az erdőtalaj védelméért is. Ugyanakkor a fakitermelés jogszerűségének biztosítása az eladó és a vevő közös érdeke és felelőssége. Ideértendő például, hogy a fakitermelés végrehajtása során a fakitermelést végző a helyszínen magánál tartsa a jogosult erdészeti szakszemélyzet által kiállított és az erdőgazdálkodó által aláírt műveleti lapot vagy annak másolatát.

Az erdészeti hatóság a fakitermeléssel kapcsolatos jogszerűtlenségekért – a vonatkozó törvény alapján – az erdőgazdálkodót bírságolja meg, vagy amennyiben bizonyítható, hogy a fakitermelést végző személy a felelős a jogsértésért, akkor őt. Az előbbi esetben az erdőgazdálkodó a vevővel szemben keletkezett kártérítési igényét polgári peres úton tudja érvényesíteni.

Gyakran okoz nehézséget az erdőgazdálkodónak, hogy az elvégzett fakitermelés fatérfogat-adatait beszerezze a vevőtől, holott azokra feltétlenül szüksége van az elvégzett fakitermelés bejelentéséhez. Fontos hangsúlyozni, hogy az adatok megadása az erdőgazdálkodó részére a vevőnek is érdeke. A vevő ugyanis a kitermelt faanyagot csak úgy tudja továbbértékesíteni, ha annak jogszerű eredetét igazolni tudja, amelynek az erdőgazdálkodó által tett, félévenként esedékes jelentések szolgáltatják az alapját.

A fentiek miatt mind az erdőgazdálkodónak, mind a vevőnek indokolt körültekintően eljárnia az adásvételi szerződés megkötésekor és egymással együttműködnie a kitermelt faanyag elszállításáig. Tekintve, hogy az erdőgazdálkodót a végrehajtás-bejelentés benyújtására jogszabályban előírt határidők kötik, célszerű már eleve a szerződésben rögzíteni, hogy mely adatokat és milyen határidővel adja át a vevő az eladó számára.

A faanyag értékesítéséhez kapcsolódó kötelezettségekről az EUTR szakmai oldalon, a faanyag kereskedelmi lánc „lábon értékesítéssel” kapcsolatos ellenőrzési tapasztalatairól pedig a Nébih honlapján olvashatnak.

Forrás: NÉBIH

Fotók: NÉBIH

Hírszerkesztő: Nagy László