Ülésezett az Országos Erdőtanács - korlátozza a tarvágás lehetőségeit a törvénymódósítási tervezet

Az Országos Erdő Tanács tárgyalta a T/11681. számú törvényjavaslat 186-188. §-okban az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény módosításainak kérdéseit. Ennek alapján a törvénymódosítási javaslattal való egyetértéséről hozott többségi döntést: a Tervezetben foglalt módosítások nem jelentenek visszalépést az erdei ökoszisztéma állapotának minőségében és a biodiverzitásban, a tervezett módosítások elsősorban klímavédelmi és erdőfenntartási célokat szolgálnak.

Az erdészeti szakmai grémium határozatának indokai a következők:

• A törvénymódosítási javaslat nem növeli, hanem korlátozza a tarvágás lehetőségeit:

A javaslat a természetvédelmi törvény és az erdőtörvény együttes értelmezését és alkalmazását hivatott elősegíteni annak érdekében, hogy a természetvédelmi rendeltetésű, őshonos fafajokból álló, természetes felújulásra nem képes, mageredetű erdők esetében is korlátozott legyen a tarvágás lehetősége. 

A jelenleg hatályos természetvédelmi törvény szerint tarvágás a természetes felújulásra nem képes állományokban engedélyezhető, az újulat fennmaradása – tehát a sarjak megmaradása – érdekében, elvileg bármekkora területeken: a javaslat ezeken a területeken is 3 hektárban korlátozza a tarvágást.

• A törvénymódosítási javaslat nem befolyásolja az erdőben végzett munkálatok hatósági (köztük természetvédelmi) kontrollját:

A törvénymódosításban meghatározott bejelentési határidő semmilyen módon nem biztosít lehetőséget „ad hoc” tarvágásra, kizárólag az erdőtervi határozatban engedélyezett fakitermelésekre. 

A hatósági erdőterv elkészítése egy másfél éves nyilvános eljárás, amelynek minden mozzanata nyomon követhető az erdőtervezés honlapján, a határidő-változtatás a fakitermelési munkák természetvédelmi és egyéb hatósági kontrollját nem szünteti meg, nem csökkenti és nem is érinti.

• A törvénymódosítási javaslat elsődleges célja a magyar erdők megóvásának biztosítása klímaadaptációs szakmai módszerekkel:

A klímaváltozás jelenleg is érzékelt és a jövőben várható hatásai miatt az erdők ellenállóképességének (rezilienciájának) növelése és folyamatos fennmaradásának biztosítása érdekében szükség van mesterséges beavatkozásokra. Ez egyaránt igaz az elmúlt néhány száz évben természetközeli módon kialakult és a mesterségesen létrehozott erdőkben is. 

A klímaváltozás növekvő hatásában döntő szerepe van az időtényezőnek: a sarjaztatás az erdőfelújítás biztosabb és gyorsabb módszere.

A módosítás lehetőséget biztosít arra, hogy a természetközeli, de a klímaváltozás negatív hatásai miatt romló állapotú erdőkben a természetes megújulási folyamatokat sarjaztatással gyorsítsa és más, őshonos, de ellenállóbb fafajokkal is elegyítsen az erdőkezelő.

Az Országos Erdőtanács működését és a delegált tagjait a 1378 (2013) kormányhatározat szabályozza.

A Tanácsban az erdőgazdálkodásért felelős miniszter felkérésére egyenlő arányban vesznek részt:

a) a miniszter által vezetett, irányított vagy felügyelt szervek, vagy szervezeti egységek kijelölt tisztviselői,

b) az erdőtulajdonosok, erdőgazdálkodók érdekképviseleti szervei, erdészeti civil szervezetek,

c) az erdők ügyével foglalkozó tudományos intézmények,

d) az erdők ügyével alapszabályuk szerint foglalkozó környezet- és természetvédő, természetjáró, turisztikai, ismeretterjesztő civil szervezetek képviselői.

5. A Tanács tagjait a delegáló szervezetek és intézmények javaslatai alapján a miniszter kéri fel három éves időtartamra.

Az Országos Erdő Tanács jelenlegi elnöke Ripszám István, a Pro Silva Hungaria elnökségi tagja, a Mecsekerdő Zrt. vezérigazgatója. A Tanács az Agrárminisztérium címén működik, titkára Csókáné dr. Szabados Ildikó.

Forrás: Országos Erdőtanács

Fotók: OEE grafika

Hírszerkesztő: Nagy László