Az ASP-helyzet a szomszédos országokban is súlyos, illetve jelentősen romlott a közelmúltban, emiatt Magyarországon is magasabb készültség, valamint határozott lépések meglépése indokolt.
Fenti ábra: Aktuális kockázati és fertőzött területek Magyarországon
Forrás: NÉBIH (2019. október 29.) (Rózsaszín: fertőzött terület - Piros: Magas kockázatú terület - Narancssárga: közepes kockázatú terület - Citromsárga: alacsony kockázatú terület) (Jelölők: Piros: vaddisznó; Kék: vaddisznó legutóbbi esetek; Világoskék: külföldi házisertés)
Magyarországon eddig 1014 bejelentett esetben 2067 afrikai sertéspestis (ASP) miatt elhullott vaddisznó tetemét találták meg, vagy lőtték ki diagnosztikai céllal. A vírus a vadállományban az ország északkeleti részén több gócban aktív. Házisertés-állományból nem történt bejelentés.
Szeptember végén a betegség átlépte a Dunát, a Pilisi Parkerdő Zrt. Budakeszi Erdészetének területén, egy körülkerített erdőrészen történtek az elhullások. Jelenleg úgy tűnik, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből a Tisza mentén (esetleg annak közvetítésével) terjed a betegség.
Az ASP-helyzet a szomszédos országokban is súlyos, illetve jelentősen romlott a közelmúltban, emiatt Magyarországon is magasabb készültség, valamint határozott lépések meglépése indokolt. Legnagyobb terjesztési kockázatként az ember általi terjesztést kell kiemelni. Az emberek élelmiszer-hulladékkal és a ruházaton keresztül tudják elsősorban terjeszteni a vírust.
A betegség vadállományban való jelenléte folyamatos fertőzőforrást jelent. Jelen ismeretek alapján általánosan kijelenthető, hogy ahol a vaddisznó-állomány sűrűsége 0,5 állat/négyzetkilométer alá csökken, ott a vírus lekorlátozza saját magát és végül a terjedése is megállhat. Magyarországon jelenleg átlagosan 2 -2,5 állat/négyzetkilométer a vaddisznó-állomány sűrűsége. Ezért érdemi előrelépést az állomány gyérítése és ezzel együtt a tetemek gyűjtése jelentene.
Bár az állattartó telepeken a védekezés hatékonysága elsősorban az állattartó felelősségvállalásától függ és nem az állomány nagyságától, de a járványvédelmi és állategészségügyi előírásokat a kis létszámú állományt tartóknak is fokozottan és maradéktalanul be kell tartaniuk!
Az ASP házisertés-állományba való behurcolásának legkritikusabb tényezői: fertőzött, beteg állat; fertőzött élelmiszer, élelmiszer-hulladék (még a felfőzött moslék is!); fertőzött takarmány (zöldtakarmány etetése tilos, szemestakarmányt legalább 90 napig pihentetni kell); fertőzött alomanyag (megfelelő hosszúságú pihentetés: minimum 90 nap!); ragályfogó tárgyak, járművek, (megfelelő fertőtlenítés fontossága); maga az ember (ruházat, cipő, élelmiszer-hulladék).
Minimum járványvédelmi követelmények, amelyek jelentősen csökkenthetik az ASP bejutását:
- Állatforgalmazási szabályok betartása, az állatok nyomon követhetőségének betartása
o csak legális, TIR-ben regisztrált helyről, megfelelő állategészségügyi bizonyítványokkal rendelkező állatok vásárlása, illetve forgalmazása;
o az állatok „mozgásának” megfelelő dokumentálása – amennyiben a fertőzés gyanúja felmerül, vissza lehessen követni, hogy mely állományokkal érintkezett az adott állat;
- Általános járványvédelmi intézkedések betartása (fertőtlenítés… stb.)
o telepi zártság biztosítása, dupla kerítéses rendszerek kialakítása, illetve azok rendszeres karbantartása (gazmentesítés);
o külön munkaruha és lábbeli (főleg a telepen dolgozóknak, de a látogatóknak is);
o kéz- és lábfertőtlenítés, valamint a járművek és munkagépek tisztítása/fertőtlenítése;
o takarmány regisztrált forgalmazótól történő vásárlása;
o állattartótelep takarítása, majd fertőtlenítése;
- Takarmányozás, almozás tekintetében az előírt pihentetés betartása.
Minden tagunk figyelmébe ajánljuk az országos főállatorvos 2019. július végén megjelent jelenleg hatályban lévő 2/2019-es határozatát, a NÉBIH honlapján elérhető ún. Jó Sertéstartási Gyakorlat útmutatót, illetve a NÉBIH tematikus honlapját, valamint a kamara ASP témában rendezett regionális rendezvényeit.
Forrás: NAK
Fotók: NAK
Hírszerkesztő: Nagy László