A vízivadak vonulásáról, a kullancsok terjesztette legfontosabb fertőzésekről, valamint a trófeaszállítás feltételeiről is szó volt tegnap a Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Karán megrendezett konferencián. A hazai vadegészségügy és vadgazdálkodás aktuális kérdéseit taglaló rendezvényt harmadszor rendezték meg, mintegy 200 fő részvételével.
A magyar vadállománnyal kapcsolatos információkról a terület legkiválóbb, nemzetközi szinten is ismert és elismert szakembereitől tájékozódhattak az érdeklődők. A vadegészségügy és vadgazdálkodás aktuális kérdéseinek évente visszatérő átbeszélése az ágazat valamennyi szereplőjének közös érdeke. A szakterületen dolgozó kutatók, igazgatási szakemberek, vadászok, biológusok, állatorvosok személyes találkozására, az aktuális információk megbeszélésére és a problémák megvitatására teremtett ezúttal is lehetőséget az idén harmadszor megrendezett konferencia.
A rendezvényen szó volt többek között a kullancsok által terjesztett legfontosabb fertőzésekről, a vízivadak vonulásáról és teleléséről, valamint az aranysakálokkal kapcsolatos hazai és nemzetközi tapasztalatokról. A résztvevők emellett tájékozódhattak a trófeaszállítás feltételeiről, a solymászat és íjászat vadászati gyakorlati kérdéseiről. A rendezvényen bemutatták gróf Széchenyi Zsigmond életét és munkásságát is, akinek özvegye, Hertelendy Margit díszvendégként jelen volt az esemény.
A vadhús egészséges élelmiszer, amely messzemenően megfelel napjaink egészségtudatos fogyasztói igényeinek. Azonban a jó minőségű és egészséges vadhús csak tudatos és szakmailag megalapozott vadgazdálkodási tevékenységből származhat – fogalmazott az élelmiszerlánc-felügyeletérért felelős államtitkár.
Zsigó Róbert, köszöntőjében hangsúlyozta: a 21. század embere számára a vadegészségügy jelentősége nem csökkent, sőt, többrétű feladattá változott. A vadállomány továbbra is nemzeti kincs, megújuló természeti erőforrás.
A vadon élő állatok járványügyi szempontból is rendkívül fontos szerepet játszanak, könnyen válhatnak veszélyes fertőzések behurcolóivá. Ezért a kockázat minimalizálása érdekében a vadászok és a hatóság közötti folyamatos információcserére van szükség. A vadon élő állatoknak a szigorúan ellenőrzött háziállatokhoz képest indikátor szerepük is van: az egyes háziállatokra is veszélyes kórokozókat gyakran épp a vadon élő társaiknál diagnosztizálják először.
Az államtitkár hangsúlyozta, hogy az elmúlt évek jogszabályi változásai kedvező folyamatot indítottak el a vadgazdálkodásban. Reményét fejezte ki, hogy a vadhús felvásárlási árának emelkedésével az ágazat növekvő bevételei a minőségre is visszahatnak és erősítik majd a szakmailag megalapozott gazdálkodást.
A vadegészségügyben, vadgazdálkodásban minden év meghozza a maga újabb feladatait. A mostani szakmai találkozó témái természetesen ehhez alkalmazkodnak - mondta Zsigó Róbert, aki az aktuális kérdések között sorolta fel a csökkenő apróvadállomány okait és a helyzet megoldásának lehetőségeit, a hazánkban két évtizede megtelepedő aranysakállal kapcsolatos teendőket, a fertőzést terjesztő kullancsok okozta veszélyeket és az éppen e napokban is zajló veszettség elleni rókaimmunizációs programot.
Forrás: NÉBIH, FM Sajtóiroda
Fotók: Pelsőczy Csaba/FM
Hírszerkesztő: Nagy László