2022. május 20-22. között került megrendezésre Mezőtúron a XXX. Országos Természet- és Környezetismereti Verseny. A megnyitón egyesületünk részéről Andrésiné dr. Ambrus Ildikó OEE alelnök köszöntötte a versenyzőket. Beszédében kiemelt Kaán Károly munkásságából az alábbi 4 területet.
Alföldfásítás
A trianoni békeszerződés következtében az ország erdőterületeinek több mint nyolcvan százaléka került az új határokon túlra, emiatt Kaán Károly figyelme egyre inkább az Alföld fákban szegény területeire irányult. Kaán Károly kezdeményezte az Alföld átfogó fásításának megindítását, és fáradozásai nyomán született meg 1923-ban az Alföld-fásítási törvény.
Tudományos munkáiban is nagy figyelmet szentelt az Alföldnek. 1927-ben jelent meg A magyar Alföld című könyve, majd két év múlva Az Alföld problémája. 1939-ben adták ki legátfogóbb művét Alföldi kérdések - Erdők és vizek az Alföld kérdéseiben címmel.
Az erdészeti szakemberek által az „alföldfásítás nagy apostolaként” emlegetett Kaán Károly történelmi távlatokban tudott gondolkodni, programokat, terveket készíteni, annak ellenére is, hogy sokan nem értették meg, pedig az idő őt igazolta.
Összetett, átfogó módon vizsgálódott, kutatott. Aki elolvassa az Alföldről szóló könyveit, tanulmányait, az láthatja, hogy milyen alaposan készült és a sok apró részletekből hogyan építette fel mesteri kifejezésekkel megállapításait, következtetéseit.
Az erdők közjóléti szerepe
A 19. század végén Kaán Károly elsők közt ismerte fel, hogy az erdőknek a gazdasági nyereségén kívül közjóléti, turisztikai és egészségvédelmi haszna is van. „A közönség, mely a legkedvesebb órákat éli az erdőben, hova-tovább jobban becsüli meg fáit. Megszületik ekként az erdő kultusza, mely az erdőgazdaság felvirágzásával együtt első feltétele az erdős vidék jólétének s az erdők fenntartásához fűződő államgazdasági érdekek biztosításának.”
Természetvédelem
A hazai természetvédelem alapelveit kidolgozó Kaán Károly a mai természetvédőknek, iskolásoknak is példaképe. Útmutatót jelent számunkra a 21. században is.
Középszintű erdészeti szakoktatás szorgalmazása
Kaán Károly már 1904-ben a mai erdészeti technikumokhoz hasonló iskola felállítását szorgalmazta. Az alsófokú erdészeti szakoktatás mellett egy középszintűt is létre kívánt hozni. Szerinte a műszaki tantárgyakat is kellően ismerő, műveltebb erdőőrök, kerületvezető erdészek, kisebb birtokokat is irányíthatnak és az erdőmérnökök helyett, elvégezhetnek bizonyos munkákat.
Az alelnök köszöntő után az ünnepség keretében sor került egykori Kaán Károly versenyen résztvevő, ma már munkavállalóként tevékenykedő egykori diákok rövid életpálya ismertetésére is.
Egyesületünk részéről dr. Andrési Dániel (Erdővédelmi Szakosztály titkára) tartott egy rövid beszámolót éltútjának alakulásáról. 22 évvel ezelőtt maga is részt vett a Kaán Károly versenyen. A versenyre történő felkészülés nagymértékben segítette szakmai pályaválasztását, a verseny anyagát képező Természetbúvár cikkek pedig jelentősen bővítették ismereteit. Erről mesélt a jelenlegi versenyzőknek.
Az ünnepség végén került sor Kaán Károly emléktáblájának a felavatására, mely a Református Kollégium főépületének folyosóján került elhelyezésre.
Az emléktáblát Dr. Krizsán Józsefné, a verseny fáradhatatlan szervezője és Kaán Károly dédunokája, Farkas Dániel leplezte le.
Ezt követően Puskás Lajos az OEE Békés Megyei Helyi Csoportjának az elnöke emlékezett meg Kaán Károly életéről. Kiemelten méltatta az 1923-ban, Kaán Károly közreműködésével létrejött Alföldfásítási törvényt.
A versenyszervezők a megnyitó során emléklappal és emlékplakettel köszönték meg Farkas Dániel és Andrésiné dr. Ambrus Ildikó versenytámogató sok éves tevékenységét.
A megnyitó ünnepség végén vette kezdetét a 3 napos elméleti és gyakorlati fordulóból álló verseny, ahol huszonöt 5. és 6. osztályos általános iskolai diák méri össze tudását.
Forrás: OEE
Szerző: Andrésiné dr. Ambrus Ildikó
Fotók: Andrési Pál/OEE
Hírszerkesztő: Nagy László