"Szeressük hazánkat, nemzetünket és szakunkat hűséggel,
egyetértéssel és összetartással."
Bedő Albert 1911

Országos Erdészeti Egyesület

Folyamatos erdőborítás a gyakorlatban

Folyamatos erdőborítás a gyakorlatban

Immár negyedik alkalommal gyűltek össze az OEE Szombathelyi Helyi Csoportjának tagjai, hogy a folyamatos erdőborítás elérése felé tett lépésekről tapasztalatot szerezzenek, az eddigi eredményeket megvitassák.

2016. október végén borús, hűvös reggelén Velemben találkoztunk. Innen az aszfaltos erdészeti feltáróúton haladva közelítettük meg első állomásunkat, a Velem 7 D erdőrészletet. Itt köszöntötte Bakó Csaba, a helyi csoport elnöke a megjelenteket. Örömmel nyugtázta, hogy a téma iránt töretlen az érdeklődés a helyi csoport tagjai, a Szombathelyi Erdészeti Zrt. munkatársai részéről, valamint hogy az Őrségi Nemzeti Park munkatársai, az erdészeti kutatás képviselői és soproni kollégák is megtisztelték a rendezvényt.

A tapasztalatcsere helyszínéről elmondta, hogy a Kőszegi Tájvédelmi Körzet védett területén vagyunk, ahol a helyi élővilág védelmét, a nagyfokú turizmus miatti közjóléti szempontokat és a gazdasági érdeket kell összehangolniuk a helyi szakembereknek. Ennek a folyamatos erdőborítás elérése a legjobb módja.

Balogh Csaba, Bedő-díjas tagtársunk, a szakmai nap házigazdája felelevenítette a folyamatos erdőborítás, az örökerdő fogalmát, jogszabályi hátterét. Majd a Szombathelyi Erdészeti Zrt. kezelésében lévő erdőterület adatait ismertette, miszerint az Alpokaljai erdőtervezési körzetben, a Zrt. kezelésében lévő 3.437 ha-os védelmi és közjóléti rendeltetésű, állami tulajdonú, természetes, természetszerű vagy származék természetességű erdeinek 31%-a kapott szálaló, faanyagtermelést nem szolgáló vagy átalakító üzemmódot, amely üzemmódok a folyamatos erdőborítást biztosítják.

A bevezető után a Velem 7 D erdőrészletben megtekintettük a 2015-ben elvégzett szálalóvágás eddigi eredményét. Németh János, a Szombathelyi Erdészeti Igazgatóság fahasználati műszaki vezetője a jelölésről, fakitermelésről elmondta, hogy az erdőtervnek megfelelően a fekete- és erdei fenyőből vették ki az előírt mennyiséget, a lékeket a már jelenlévő újulatra alapozva alakították ki. Ennek eredményeként láthattuk az erősödő bükk, valamint néhány kocsánytalan tölgy újulatot. Németh János elmondta, hogy tapasztalataik szerint a bükk később minden egyéb elegyfafajt elnyom, ha nem avatkoznak be felújulási folyamatba, így éppen a klímaváltozás hatásainak ellenállóbb elegyességet veszítjük el. Itt merült fel a kérdés a klíma változásával kapcsolatban. Kámpel József, az Erdészeti Tudományos Intézet munkatársa ismertette az intézet ezirányú kutatásainak eredményei alapján felállított jövőképet.

Következő állomásunk a Cák 5 B erdőrészlet volt, ahol egy idén elvégzett növedékfokozó gyérítést tekintettünk meg. Ebben a 71 éves kocsánytalan tölgy-bükk-erdei fenyő-szelídgesztenye-gyertyán elegyes részletben meglévő újulatot nem tapasztaltunk, ezért is fordulhatott elő, hogy az erdőterv által előírt mennyiségű és méretű léket nem igazán alakították ki, talán óvatosságból.

Tovább haladva a Kőszeg 62 B erdőrészlet 53 éves kocsánytalan tölgy-bükk-vörös tölgy-vörösfenyő-szelídgesztenye elegyes állományának 2014. évben elvégzett törzskiválasztó gyérítését tekintettük meg, ahol már mutatkozik KTT, B, SZG újulat.

A Kőszeg 50 B 13,75 ha-os erdőrészletben a domborzat, termőhely nagyfokú változatosságát figyelhettük meg az állományon keresztül is.

Utolsó programhelyszínként a Stájer-házak közelében található Pro Silva kísérleti területet tekintettük meg. A Szombathelyi Erdészeti Zrt. 2005-ben indította el kísérleti jelleggel a Pro Silva Hungaria egyesület erdőkezelési alapelvei szerinti erdőgazdálkodást működési területén. Ennek oka, hogy az erdőterületek szociális és védelmi funkciójának fokozottabb előtérbe kerülésével olyan szemléletű gazdálkodási módszereket találjanak, melyeket – ezen funkciók messzemenő kielégítése mellett – az erdő gazdasági, értékteremtési célját is szem előtt tartva alkalmazhatnak.

A Kőszeg 43 B 15,6 ha-os fokozottan védett erdőrészletre az előbbi szempontok kielégítése miatt esett a választás, továbbá a kocsánytalan tölgy elegyes bükkös állomány kora (2005-ben 79 éves) is kedvező a hosszútávú átalakításhoz. 2005-ben az Őrségi Nemzeti Park munkatársaival közösen jelölték ki a kivágandó fákat, a védett élőlényekre és élőhelyeikre figyelemmel. 2006-ban végezték el a fakitermelést.

A tapasztalatcserén láthattuk, hogy az újulatkúpok szépen kialakultak, viszont a kialakított lékek már majdnem bezáródtak. Bakó Csaba elmondta, hogy az újulat és az anyaállomány törzssűrűsége, illetve törzseinek elhelyezkedése miatt, a következő évben újabb lékeket kell megnyitni, illetve helyenként a meglévőket bővíteni szükséges.

Örvendetes, hogy látványosan megindult az egykorú erdő többkorúvá válásának folyamata. Elnök úr felkérte dr. Németh Csabát az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság osztályvezetőjét, hogy értékelje az erdőrészlet eddigi állapotát. Németh Csaba többek között elmondta, hogy a jelölés, a fakitermelés a természetvédelmi érdekeknek megfelelően történt. A holtfa mennyisége megfelelő és megőrzendő a jövőben is. A következő termelések során is meg kell óvni a vizes élőhelyeket, a meglévő idős, böhönc-jellegű, korhadó, odvas fákat, pionír fafajokat meg kell őrizni. Összességében megállapítható, hogy természetvédelmi szempontból az élőhely további javulása várható a jövőben.

Forrás: OEE Szombathelyi

Szerző: Horváth Gábor

Fotók: Kovács Endre, Bakó Csaba

Hírszerkesztő: Nagy László